 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (5. rész)
|
Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet
szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés
jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve
a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagyjából
kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentben.
Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott
szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel
összefüggő, igen nagy fontosságu fejezettel kapcsolatban
kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni
a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos
forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben
közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés
intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja.
Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögziteni a hatalmi
ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi
ágak - így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács,
a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági
szervezet, és a helyi önkormányzat - külön-külön önálló hatalmi ágat
képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban
meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is
müködnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a
különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét.
Az állam és a társdalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben
célszerü alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az
önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó
jelentőségü tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a
törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a
szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom
célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy
ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell
fordítania a hátrányos helyzetü csoportok, személyek támogatására,
az elmaradott térségek fejlesztésére. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 16:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|