|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Kiáltó Szó - erdélyi magyar kisebbségi szemle
|
1989. február 17., péntek - Az erdélyi magyar kisebbség körében terjesztett Kiáltó Szó című szemle első számát pénteken mutatták be a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek Budapesten. A kiadvány létrejöttének körülményeit Ara-Kovács Attila, az Erdélyi Magyar Hírügynökség vezetője, Csoóri Sándor író, Bodor Pál újságíró és Molnár Gusztáv politológus ismertette a lap szerkesztői nevében, ,,akik kénytelenek a névtelenség homályába burkolózni,,.
Rámutattak arra, hogy a Kiáltó Szó megjelenése új szakasz kezdetét jelenti az erdélyi magyarság II. világháború utáni történetében. A folyóiratszerű, esszéket, tanulmányokat, politikai pamfleteket közlő kisebbségi szemle megjelenése jog- és törvényszerű, kiadásával minden magyar büszkébb lehet nemzetére. A kiadvány nem akar egyetlen politikai elkötelezettség szószólója lenni, nem kíván kifejezni csoportérdekeket. Együttműködésre, közös fellépésre szólít minden tisztességes erdélyi magyart, minden becsületes román demokratát. Emlékeztettek arra, hogy Erdélyben korábban már terjesztettek egy hasonló kiadványt. Az Ellenpontok 1981 decemberében jelent meg, s működését 9 szám közreadása után - a hatalom nyomására - 1983 elején fejezte be. Hangvétele - mint egyik szerkesztője mondta - agresszívabb, publicisztikusabb volt, mint a Kiáltó Szóé. A szemlének eddig két száma jelent meg, első példányai néhány héten belül Magyarországon is olvashatók lesznek. (MTI)
1989. február 17., péntek 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|