|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Ismét előkerült a gyalázka - Kézzel aratják a nádat
|
1989. február 12., vasárnap - A Velencei-tónál ismét előkerült az ősi nádvágó szerszám, a gyalázka. Újbóli használata azért vált szükségessé, mert a tavat borító vékony jégréteg lehetetlenné teszi a nagyteljesítményű gépek munkáját, a hasadozó jégtáblák éles szélei ugyanis megsértik a masinákat, tönkreteszik különleges, s nagyon drága kerékgumiaikat. A téli betakarítást végző Sárszentmihályi Állami Gazdaság éppen ezért kézi munkásokat toborzott. Harmincan vállalkoztak a nehéz, s nagy ügyességet igénylő munkára. Néhány évtizede ugyan még százaknak adott kenyeret telente a nádvágás a Velencei-tónál, de ma már csak kevesen értenek a hosszú nyelű, rövid, egyenes kaszára emlékeztető gyalázka használatához. A nádra nagy szükség volna. A gazdaság működési területén - a Velencei-tavon, a Balaton egy részén és az alföldi halastavakon - kétmillió kéve levágását tervezték az idén. S bár már túljutottak az aratási időszak felén, eddig csak 700 ezer kévét sikerült betakarítaniuk. A következő hetekben mindenképpen gyorsítaniuk kellene a munkát, hiszen teljesíteniük kell exportkötelezettségüket. Azért is fontos volna lehetőleg minél nagyobb területről learatni a száraz vízinövényt, mert annak ,,lábon maradása,, rontja a tó vízminőségét, növeli a víz szervesanyag tartalmát. A kézi aratók főként csak a nádszéleket tudják vágni, ám ha elolvad a jég, ismét munkába állítják a gépeket, ezek ugyanis tudnak úszva is dolgozni. (MTI)
1989. február 11., szombat 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|