|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre előadása Kecskeméten (2.rész)
|
Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspártnak hinnie, biznia kell abban, hogy kivivhatja magának, s a nép jóváhagyásával gyakorolhatja majd a vezető szerepet, amelyt most már csak azért sem adhat fel, mert a négy évtizedes politikai vákuum miatt nincs egyetlen olyan politikai erő sem az országban, amelyik ezt felvállalhatná. A válságból egy kiegyezéses közmegegyezésen alapuló formula a kivezető ut. Világosan kell látni azt is, hogy a párt számára nem a független és alternativ - a jelek szerint együttmüködésre kész - mozgalmakban van az igazi veszedelem, hanem a politikai névtelenekben, akikből nem tudjuk mikor tör ki az indulat. Bár a helyzet korántsem hasonlit az 1956 előtti időszakhoz, a reform politikailag is, gazdaságilag is sürgető. Ugyancsak sürgető a szocializmussal kapcsolatos elméletek, az 1948-1949 és 1956-os események tisztázása. Az ezzel foglalkozó munkacsoport éppen e héten tartja első vitáját. Pozsgay Imre befejezésül a pedagógusok helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy véleménye szerint is sok az ezzel kapcsolatos téves hir. Az oktatás ügye jóval kevesebbet kap annál, mint azt általában a közvélemény feltételezi, s főleg annál, mint amit megérdemelne. De most a követelések nem időszerüek. Feltétlenül hisz viszont abban, hogy az oktatásra, nevelésre a társadalom többet fog áldozni, mert megérti, hogy e nélkül nincs nemzeti felemelkedés./mti/
1989. január 25., szerda 19:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|