Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Országgyűlés (32. rész)

Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési
képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy
ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve,
illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni - nem lehet. Éles vita
alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű
munkaidőkedvezény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti
javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást.
Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra
vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Számos képviselő
elégtelennek tartotta azt a megfogalmazást, miszerint az
Országgyűlés elnöke pusztán tájékoztatja a képviselőket a Parlament
várható éves programjáról, s azt kérték, hogy valamilyen kötelező
érvényű megfogalmazás kerüljön a tervezetbe. A bizottság véleménye
szerint elegendő a tervezetben szereplő kötelezettség, hiszen az
Országgyűlésnek az időközben felmerülő problémákra is reagálnia
kell, emellett a képviselőknek joguk van ez ügyben is kéréssel,
javaslatokkal fordulni a Ház elnökéhez.

    A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát,
miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is
legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot
megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné
Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita
közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal
reagálhassanak. Kovács Mátyás nem értette, miért kell a különbséget
tenni aközött, hogy kötelező elrendelni név szerinti szavazást ötven
képviselő írásbeli javaslatára, illetve az Országgyűlés bármely
képviselő felvetése nyomán, vita nélkül határozhat a név szerinti
szavazás elrendeléséről. A bizottság álláspontja szerint itt két
különböző dologról van szó, hiszen az egyik esetben kötelező
elrendelni, tehát a kisebbségi vélemény védelméről van szó, a másik
esetben pedig egyszerűen egy képviselői indítványról kell döntenie a
Háznak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát
sem, hogy az Alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti
szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két
változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett
,,A,, változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban
nyilatkozniuk kell, mire voksolnak.

    Felmerült a szakértők meghívásának kérdése is. A bizottság úgy
foglalt állást, hogy tartsák meg az eredeti szövegtervezetet.
Ugyanakkor az Országgyűlés vezetőinek figyelmébe ajánlották,
fordítsanak fokozott figyelmet e problémák kezelésére. (folyt.köv.)


1989. január 11., szerda 18:56


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD