 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (14. rész)
|
Ezt az indítványt a bizottság nem fogadta el, mert véleménye szerint
ilyen előírás mechanikus és formális lenne. Ilyen beszámolónak ugyan
nincs akadálya, de helytelen lenne azt kötelezővé tenni. Egyébként e
bizottság súlyát növeli az a javaslat, hogy a mentelmi és
összeférhetetlenségi ügyekben a Házszabály kizárja az Elnöki Tanács
helyettesítő jogkörének gyakorlását, tehát minden ügyben a plénumnak
kell döntenie.
Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a
név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a
határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok
szavazásra bocsátásának témakörében. Ehhez nyilvánvalóan
hozzájárultak a közelmúltban lezajlott parlamenti események is. A
testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell
erősíteni azt a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli
esetben tarthat az Országgyűlés. Ezzel megszigorodna az a jelenleg
érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt
ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a
rendkívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi
ügyrend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki
Tanács, vagy a Minisztertanács indítványozza. A bizottság javaslata
szerint ilyen indítvány a jövőben csak az államtitok védelme
érdekében lesz lehetséges.
Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását.
Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli
indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak
ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat
nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést
elrendelni akárhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása
nyilvános ülésen történik.
Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi
szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha
azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell
rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők
egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven
képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás
elrendeléséhez. Ennek a létszámnak a felemelésére azért lenne
szükség, mert az új Házszabály nem állapítaná meg a bizottság
létszámának felső határát, így nem lenne kívánatos, hogy adott
esetben egy-egy bizottság is kikényszeríthesse a név szerinti
szavazást. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|