|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (12. rész)
|
Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. Így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet - akár egyetért vele, akár nem - elő kellene terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem támogatja. Nem zárja ugyan ki a többes jelölés lehetőségét, de nem tartaná helyesnek annak rögzítését a Házszabályokban. Új rendelkezés, hogy személyi kérdésekben - kivéve az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait - kötelezővé teszik a titkos szavazást. Az előterjesztő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelölés és a választás új rendelkezései kedvező irányba befolyásolják a politikai rendszer fejlődését, az Országgyűlés szuverén hatalmának erősítését. Ösztönzést adhatnak arra is, hogy az új Alkotmány előkészítése során áttekintsék az állami tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó kérdéseket, amelyeket minden bizonnyal új alapokra kell majd helyezni, bár az Országgyűlés nem válna kormányzó parlamentté. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunkációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket, ezzel is kifejezésre juttatva a népszuverenitás elvét; azt, hogy a képviselők a nép, a haza boldogulásának szolgálói. Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb feltételeinek új szabályozására. Így például felmerült a képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is várják meg az új Alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. Ezután lehet majd a Házszabályokban is rögzíteni a kérdést. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|