Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Országgyűlés (24. rész)

A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az
erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte
az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az
nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok
között.

    Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari
    ------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek,
-egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra,
hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe
kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem
változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy
kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős
részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé
válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -,
amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport
támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget
adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a
sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek.
Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a
társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos
szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte,
hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés
ifjúsági- és sportbizottságának.

    Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete -
folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az
államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként
funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek
társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel
önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő.

    Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily
módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem
alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy
mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam
feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű
sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami
irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését,
egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a
kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki
és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak.
Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére,
szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki.
(folyt. köv.)


1989. január 10., kedd 16:27


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD