|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (14. rész)
|
Puja Frigyes e kérdésekkel kapcsolatban szorgalmazta azt is, hogy az Országgyűlés a jövőben kapjon nagyobb szerepet a politika alakításában. Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.) a megyei ---------- Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a gyülekezési jog megalkotása jelentős esemény a társadalom demokratikus fejlődésében, valamint a polgári és politikai jogok kiteljesítésében. Mint mondotta, ennek a törvénynek a létrehozása azért sem tűr további halasztást, mert az élet bebizonyította, hogy korábban monolitikusnak vélt társadalmunk valójában igen sokrétűen érdek- és véleménytagolt, és a sajátos nézőpontú csoportok ki akarják fejezni az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjukat, annak hangot, nyomatékot akarnak adni. Ennek - eddig hhiányzó - törvényes és garantált kereteit határozza majd meg a gyülekezési jogról szóló törvény. Rámutatott: azért is szükséges a törvény a megalkotása, mert így a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő rendőri feladatokat a legmagasabb szintű jogszabály rögzíti. Ez szilárd törvényességi alapot és keretet ad a rendőri eljáráshoz, intézkedéshez. A képviselő hangsúlyozta azt a véleményét, hogy most, a politikai, gazdasági reformok időszakában a közrend, a közbiztonság fenntartása hazánk egyik legalapvetőbb érdeke, politikai és gazdasági fejlődésünk kedvező nemzetközi megítélésének legfontosabb feltétele. A rendőrség a reformnak és a rendnek egyaránt híve, e kettő feltételezi egymást, míg az anarchia a nem kívánt szélsőségekhez szolgálhat alapul. A gyülekezésről szóló törvényjavaslat is ezt az elvet fejezi ki. A megfogalmazott szabályok az állam- és közbiztonság védelmét, valamint mások jogainak és szabadságának védelmét szolgálják. Rámutatott: a gyülekezési joghoz kapcsolódó rendőri feladatokat és kötelezettségeket a rendőrség nem kérte, de minden civilizált országban ilyen vagy hasonló tevékenységet ugyancsak a rendőrségre ruháznak. A rendőrség igyekezik majd a törvény betűje és szelleme szerint megfelelni feladatainak. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|