Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 10.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja Hírek

"- Pozsgay Imre szerint az MSZMP, a magyar kommunisták pártja kész arra a kockázatra, hogy a jövő évi választásokon parlamenti ellenzékbe szorul, de koalíciós egyezményt kell még a szavazás előtt létrehoznia a különböző ellenzéki csoportokkal. Egy új kormány - mondotta Pozsgay - olyan nyílt vetélkedést hozhat létre, amelynek során a kommunista párt kiszorulhat az élvonalból, a második helyre kerül, vagy koalícióba kényszerül, Hozzátette: megegyezésre van szükség az olyan hatalmi vákum elkerüléséhez, amelynek során az egész ország gazda nélkül marad. Magyarországon az elmúlt hónapokban gombamódra szaporodtak az új politikai pártok és mozgalmak. A pártok működését szabályozó új törvényjavaslatot most fogalmazzák, és ez szolgál majd alapul az 1990-es választásokhoz."

Telefonkérdések és válaszok

München, 1989. március 10. (SZER, A hallgatóé a szó) - Itt a Szabad
Európa Rádió. A hallgatóé a szó műsorunkkal minden pénteken
délelőtt 9 óra 10, délután 16 óra 10 és este 22 óra 30 perckor
jelentkezünk. Heti két alkalommal szerdán és szombaton 16, valamint
18 óra 30 perc között telefonon feltett kérdéseikre, üzeneteikre
ügyeletes munkatárs, Szép Zoltán válaszol.
    
    - Hát a lényeg az, hogy énnekem olasz állampolgár a feleségem,
magyar származású, 71-es disszidens, és hát azóta ismerjük egymást
70 óta, én nekem közben volt egy házasságom, abból elváltam, 82-ben
akartam először kivándorolni hozzá. 82 végén adtam be a
kivándorlási kérelmet, rögtön csináltak egy koholt vádat, ültem
másfél évet, illetve csak 13 és fél hónapot, gondolom azért, mert
ki akartam vándorolni. Utána is kértem többször a kivándorlást,
végül most sikerült. December 1-ejétől vagyok itt, de nem
útlevéllel, hanem egy kivándorlási cetlit adtak, ami semmire sem
érvényes, és itt van a probléma. Itt van az a dolog, ami miatt szét
kéne kürtölni, mert nem csak az én problémám ez. Az olaszok
tehetetlenek, nem tudnak ellene csinálni, mert ugye a munkámban nem
tudok elhelyezkedni, itt teherautókra útlevél kellene, tehát nem
adnak munkát. Itt ülök mint egy here, mindenki útlevelet kér, és az
olasz állampolgárságot sem tudom kérvényezni, mert más útlevelem
nincsen, hiába van magyar állampolgárság. Hát ez minden.
    
    - Akkor tehát úgy értsük a dolgot, hogy ha ön most turistaként ment
volna ki például, könnyebb lenne a helyzete?
    
    - Pontosan.
    
    - Minthogy legális kinttartózkodási kérelmével, mint kivándorló
hagyta el az országot. Vagyis egy jogi rendezetlenség következett
be, lévén, hogy ön jogvesztett emberré vált Nyugaton.
    
    - Na most ennek az a lényege, ez a magyarok részéről szerintem egy
trükk, mert az útlevélszerűség ez egy sárga papír, egy darab papír,
szóval egy füzet alakú semmiség. Egy papír, ami csak az onnantól
ideutazásra vonatkozik.
    
    - Igen, és utána semmi további jogot nem biztosít.
    
    - És még a rendőrségi bejelentkezésre sem jó. Az államközi
szerződéseknek sem felel meg. Tehát ezzel azért lenne érdemes
foglalkozni.
    
    - Igaza van.
    
    - Elutasítási ügyiratom száma 27 ezerrel kezdődik, tehát 27 ezer
pasas van ilyen cipőben. A kiutazási engedély pedig 517-es, tehát
nem én vagyok az egyedüli majom.
    
    - Halló, jó napot kívánok. Butovszky Judit vagyok, Göteborgból
telefonálok.
    
    - Üdvözlöm.
    
    - Két és fél éve vagyok itt. Szeretném megkérdezni öntől, hogy ön
szerint mikorra várható az új alkotmány bevezetése, valamint hogy
ezzel várható-e egy amnesztia részünkre?
    
    - Terv szerint ez év szeptemberéig életbe léptetik, illetve
bevezetik. Ennél többet nem tudunk mi sem. De mi egyébként
folyamatosan hírt adunk a magyar alkotmánnyal kapcsolatos vitákról,
nézetváltásokról, mindenről. Tehát ha a rádióműsort figyelemmel
kíséri, akkor erről mindent fog tudni.
    
    - Én úgy tudom, hogy nagyon sok szeretne azért hazamenni, én is
szeretnék például hazamenni Magyarországra.
    
    - Ön hazamenne, ha tehetné?
    
    - Én hazamennék, igen.
    
    - Értem. A többség így nyilatkozott.
    
    - Akkor persze, ha a többpártrendszer stb. stb. Hát már nem
kommunizmusba szeretnék hazamenni.
    
    - Igen, tehát ha alkotmányos garanciák és demokratikus ország várná
vissza, ahonnét elmenekültek.
    
    - Igen. Igen. És ön szerint akkor én rendszeresen utazhatok
sértetlenül.
    
    - Nézze, ha az alkotmányt jóváhagyják, és ha az alkotmányban ezek a
garanciák bennefoglaltaknak, egyáltalában az államrend
megújulásának garanciái le lesznek fektetve, Magyarországnak elemi
érdeke lesz, hogy betartsa, mert ez már olyan komoly nemzetközi
elszigetelődéshez vezetne, hogy még Románia is elénk kerülne a
rangsorban.
    
    - Nagyon szépen köszönöm a választ. Viszonthallásra.
    
    - Jó napot kívánok. Érdeklődni szeretnék, hogy mi az ön véleménye
arról, vagy az önök véleménye arról, hogy egy magyar állampolgár 4
ezer forint értékű valutát tarthat magánál?
    
    - Hogy mi erről a véleményünk?
    
    Igen, igen
- Érti ez alatt, hogy kevés ez az összeg, amit egy magyar
állampolgár...
    
    - Hát ez nagyon kevés, nagyon kevés, uram.
    
    - Na most a gyakorlatban a magyaroknak általában több pénzük van?
    
    - Hát a gyakorlatban valamennyi a hivatalosan felül. Nem nagyon
lehet több mint az a 4 ezer forintnak megfelelő, tehát ez
körülbelül 130 márka.
    
    - Igen.
    
    - Ebből kellene képviselni az embernek a hazáját. Méltóan ráadásul.
    
    Hát ebből az ember önmagát sem tudja képviselni rendesen.
    
    - Vannak közvetlen tapasztalatai?
    
    - Igen, igen, hát most, két napja tartózkodom éppen itt Münchenben,
kicsit körülnéztem, hát 60 márka a szállás mindenhol a panziókban.
    
    Ebből amit adnak 3 évre 600 egynéhány márka, hát ez világútlevél
mellé nem jelent semmit sem.
    
    - Na most mi volna megoldás?
    
    - Hát én azt hiszem, hogy nem kellene kutatni azt, hogy
állampolgárnak honnan van pénze. Ha már nem tudnak hivatalosan
adni, és adtak egy yiláqútlevelet, hát akkor utazni tudjon az
állampolgár, na dehát így ez olyan, mint mikor egy levágott szárnyú
madarat szabadon engednek, repülni sohasem tud.
    
    - Mit kockáztat az a magyar, milyen érzéssel utazik külföldre,
akinek teszem azt nem 4 ezer forint értékű valutája van, hanem
mondjuk 20 ezer forint értékű, de már nem az a bizonyos 600
valahány márka, hanem amit ő más módon szerzett?
    
    - Hát ez nagyon kellemetlen egy dolog, mert hát ugye át kell esni
egy vámvizsgálaton, és ha véletlenül ezt megtalálják, hát ugyancsak
a további utazását kockáztatja ezzel az állampolgár, hát nem
beszélve arról, hogy a valutája is el fog veszni.
    
    - A magyar ide kijön, megvesz mondjuk egy nagy értékű tárgyat,
például egy autót valutáért és visszaviszi. Mit kell neki ahhoz
otthon produkálnia, hogy legalizálja ezt a vásárlást?
    
    - Hohó, hát a manővereik sokaságát kell neki megcsinálni, a
manőverek sokaságát, uram! Hát legalizálni kell valahogy, hát ezt
vagy ajándékozási papírral, vagy valakije van neki, vagy
mindenképpen valahogy úgy kell megoldania, hogy legalábbis a
hihetőség látszatát tudja kelteni ezzel az egésszel.
    
    - Tehát ez egy hamiskodási sorozat.
    
    - Pontosan, rá van kényszerítve az állampolgár arra, hogy
tulajdonképpen a csalások és hazugságok sorozatát kövesse el ezzel.
    
    - Hadd kérdezem meg, mit tenne ön, ha mondjuk pénzügyminiszter
lenne, vagy olyan helyzetbe kerülne, hogy ebben a kérdésben döntést
javasolhat, vagy döntést hozhat? Mit csinálna?
    
    - Hát erre azt hiszem, hogy nagyon nehéz válaszolni. Először nem
szeretnék ma Magyarországon pénzügyminiszter lenni. Hát
mindenképpen, amire már céloztam is, tehát ha nem tudják megoldani
azt, hogy hivatalosan több valutát adjanak, akkor csukják be a
szemüket, és ne foglalkozzanak azzal, hogy az állampolgárnak honnan
van pénze. Hát ha már utazna, hát az állampolgári közérzet ezzel
javul. Láthat kicsit külföldön is, kicsit körülnézhet, amit nem kap
meg otthon, megvásárolhatja.
    
    - Na most ennél a szemhunyásnál nem volna jobb egy konkrét
rendelkezés?
    
    - Uram, hát annyi rendelkezést hoznak már mindig, hát itt volt
először az a 3 ezer forint értékű valuta, hát nem ért meg egy évet,
mert időközben ugyebár történt az, hogy ugye a forintot is
leértékelték.
    
    - Igen.
    
    - Hát rendelkezésből rengeteg van. Szabadon kellene hagyni az
állampolgárt annak eldöntésében, hogy mit tegyen, hogy utazzon-e
vagy sem. Hát vannak olyan lehetőségek, hogy esetleg magasabb áron,
korlátlanul vásároljon valutát, no dehát ez sem megoldás, úgy
érzem, mivelhogy ezzel nagyon be fog szűkülni a kiutazóknak a
száma, mivel ma egyre nehezebb a megélhetés.
    
    - Leadhatjuk név nélkül a hangján ezt a beszélgetést a Szabad
Európa Rádióban?
    
    - Igen, igen. Természetesen.
    
    - Köszönöm.
    
    - A hallgatóé a szó. Amennyiben szerda és szombat délután 16,
valamint 18 óra 30 között a következő müncheni számot tárcsázzák,
ügyeletes munkatárs veszi fel a kagylót. A müncheni telefonszám:
21-02-748. Megismétlem - a távhívás, tehát az NSZK és München
hívószámával együtt: 00-49-89-21-02-748. Ezek a
telefonbeszélgetések képezik a heti 30 perces műsor alapját.
    
    - Jó napot kívánok, Szép Zoltán szerkesztő úrral szeretnék
beszélni.
    
    - Én vagyok, üdvözlöm.
    
    - Jelen pillanatban NSZK-ban élek, és hát mint Magyarországon élő
cigány származású egyén vagyok, három családdal vagyok NSZK-ban és
itt politikai menedéket kértem.
    
    - Igen.
    
    - Na most azt szeretném, már megjártam a kihallgatást, választ még
nem kaptam. Most azt szeretném megkérdezni öntől, hogy mivel hogy
cigány vagyok és családom eléggé üldözve volt ezáltal, hogy cigány.
    
    Az iskolában állandó jelleggel piszkálták, hogy cigány, problémák
voltak, és nemcsak a gyerekek, hanem a tanár is bizony cigánynak
nevezte, és a gyerekek sírva jöttek haza. Na most erre hivatkoztam
is Zendorfban a kihallgatáson, hogy a gyerekeim végett hagytam el
végül is az országot. Figyelembe veszi-e ezt a német hatóság, a
német állam, a faji üldözöttségemet?
    
    - A német alkotmány szerint üldözöttnek számít mindenki, aki
vallása, faji hovatartozása, vagy más okokból üldözésben részesült.
    
    Tehát ez azon alkotmányi kitételhez tartozik az ön esete, amit
felfoghatunk üldözésnek. Az más kérdés, hogy a hatóság, aki ezt
elbírálja, minek fogja minősíteni. Magyarországon ugyanis
hivatalosan a cigány származás nem ok az üldözésre. Mellőzésre,
negatív megkülönböztetésre sajnos gyakran sor kerül a cigányokkal
szemben, de a politika szintjén a cigányok nincsenek üldözve. Ezt
csak azért mondom, hogy ön tudja, én nem a német hatóságokat
képviselem, csak megpróbálom elmondani, amit én tudok. Ha be tudja
bizonyítani, akkor a német hatóság mérlegelni fogja ezt a
körülményt, de az sem kizárt, hogy nem lesz neki elégséges az, amit
ön bizonyít, és abban az esetben visszautasítja a menedékjog iránti
kérelmet.
    
    - Igen szerkesztő úr, tetszett az előbb mondani, hogy
Magyarországon politikailag nincs a cigányság elnyomva.
    
    - Igen.
    
    - Dehát az emberi jogok én szerintem Magyarországon a cigányságnak
teljes a, teljesen el van taposva. Uram, hát hogy lehet, hát ez is
politika szerintem!
    
    - Gondolom, ön is felhatalmaz, hogy a hangját fölhasználjam a
műsorban?
    
    - Igen.
    
    - Fölhatalmaz?
    
    - Természetes.
    
    - Jó, köszönöm. Én, amikor itt beszélek, megpróbálok egy objektív
magatartást képviselni még akkor is, ha esetleg a személyes
véleményem ettől eltér. Tehát amit ön mond a magyarországi
cigányság helyzetéről, vagy a magyar politika és a magyar cigányság
viszonyáról, az az ön egyéni véleménye, joga van hozzá, és én
közvetíteni fogom. Engedje meg, hogy én megpróbáljam azt az elvet
képviselni, amit jelenleg az érvényben lévő nemzetközi jog terén
talán tudok. Ez magyarul annyit tesz', hogy a magyar állam
hivatalosan egyetlen nemzetiséget, egyetlen kisebbséget sem üldöz.
    
    Tehát azért mondtam, hogy a politika rangján nincs cigányüldözés,
mint például Dél-Afrikában, ahol ugye a politika vállalja azt, hogy
ő a feketéket megkülönböztetett bánásmódban részesíti. Így értettem
azt, hogy Magyarországon nincs cigányüldözés.
    
    - Na igen, hát ez mind szép, amit ön így elmond, de én azt tudom
ehhez javasolni, jó nem teljes egészében úgy van, mert a magyar
állam ugye segélyezi a cigányoknak az építkezést, meg a házhoz
jutást. Ezt mind a magyar állam állja, ez nagyon szép attól az
államtól, de hát én nem így képzeltem el azt a támogatást, hogy
kérem fogják és kirakják őket a városok szélére, a falvaktól
elkülönítve, mert már engem is egy szobába vittek három családdal,
a nővéremet kirakták a városból a tanyára. Hát kérdezem én akkor,
hogy tud egy cigány család, például én, az én nevemben beszélek,
három gyereket neveltem, nevelek, és kérem, hogy várhatja el azt a
társadalom, hogy én a gyerekeimből hasznos állampolgárokat neveljek
mikor már az óvodától kezdve lenézik, és sajnos el vannak teljesen
különítve.
    
    Meg rossz a színem, fekete a színem, és ez, amit én mondok, ez mind
való igaz. Kérem, ez nem politika, mikor a rendőrség tudván tudta,
hogy dolgozó magyar állampolgár vagyok. Volt egy afférom. A
feleségemmel a városba mentünk sétáltunk, a rendőr számtalan
esetben igazoltat, holott tudta, hogy dolgozom, tudta azt is, hogy
hol dolgozom, mivel hogy ő ismert, hát a vasúton dolgoztam uram. És
ennek ellenére, ha tízszer mentem a városba, mind a tízszer
igazoltattak, molesztáltak azért, hogy hátha a munkahelyemet
otthagytam, és be tudnak dugni a börtönbe. Kérdezem én öntől,
milyen ez a politika? Még mellette a fehér bőrű csavargók, akik nem
dolgoztak és kunyerálva 1 liter borral, azzal nem foglalkozott.
    
    Mert annak nem volt meg a színe. Uram, hát én kérdezem azt, hogy
hogy lehet így eltaposni egy emberi fajt, akkor hogy várhatja az
állam ilyen emberektől azt, hogy neveljen föl az államnak olyan
hasznos állampolgárokat a gyerekeiből, mikor már a gyerekeim az
iskolában azt érzik, hogy teljes egészében el vannak taposva, el
vannak nyomva.
    
    - Amit ön a rendőrrel kapcsolatban elmondott, ha az úgy, ahogy ön
elmondta, igaz - nem a szavait vonom kétségbe, csak feltételezek
egyszerűen egy szituációt -, az valóban politikai üldözésnek
minősíthető, ha csakugyan önt rendszeresen igazoltatja ugyanaz a
rendőr, aki az ön által mondjuk munkakerülőnek vagy csavargónak
nyilvánított fehér bőrűekhez pedig hozzá sem szólt. Tehát ebben az
állapotban ez politikai üldözés, de felfogható a rendőr egyéni
ellenszenvének is, tehát itt a dolgok mindig nagyon erősen
keverednek. Mindig nagyon komolyan különbséget kell tennünk az
egyéni, ellenszenv, a társadalmi megnyilvánulás és az állami
politika között, ez három egymástól nagyon keményen elkülönítendő
terület.
    
    (folyt.)
    


1989. március 10., péntek


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD