|
|
|
|
ENSZ romániai vizsgálata
|
Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Magyarország felkérte az ENSZ-t: vizsgálja ki a romániai emberjogi helyzetet. Még soha nem fordult elő, hogy egy kelet-európai kommunista kormány nemzetközi szervezethez fordult volna egy másik keleti tömbbeli állam jogsértései miatt. Horn Gyula magyar külügyminiszter-helyettes közölte az ENSZ Emberi Jogi Bizottságával, hogy Romániában falukat pusztítanak el, megsemmisítik a kulturális és történelemi műemlékeket, erőszakkal beolvasztják a nemzetiségeket, és korlátozzák a vallásszabadságot. - Aggódunk amiatt, hogy Romániában lábbal tiporják az alapvető emberi és polgári jogokat, és ezt a megítélésünket igen sok más ország is osztja - mondta a külügyminiszter-helyettes. Hangsúlyozta azt is: Magyarország nem kérte ki a Szovjetunió véleményét, sem a Varsói Szerződés más országainak tanácsát, mielőtt elhatározta, hogy támogatja az ENSZ romániai vizsgálatának gondolatát. Vita folyt Budapest és Bukarest között a román falurendezési terv miatt, amely az ország 13 ezer falujának felét lerombolásra ítéli. A Neue Zürcher Zeitung szerint a terv végrehajtása során elpusztítanák a romániai magyarok nemzetiségi kultúráját. A magyar hatóságok panaszolták, hogy a román terv alapján máris egész magyar településeket oszlattak fel. A lakosokat elköltöztették ősi otthonaikból, korlátozták tanulási, kulturális és vallási tevékenységüket, és nyelvi tilalmakat vezettek be, amelyek a magyart konyhanyelvvé alacsonyítják. Becslések szerint 20 ezren menekültek Romániából Magyarországra. A francia Le Figaro interjút közölt néhány menekülttel, akik elmondták, hogy a magyar nyelvű iskolák hiánya miatt másodrangú állampolgároknak érezték magukat Romániában. A Journal de Geneve című svájci lap a menekültek tanúságtételéről ír. - Emberjogi szervezetek jegyezték fel a panaszukat és továbbították az ENSZ genfi emberjogi bizottságának. A menekültek a politikai jogok megsértéséről, munkajogi megkülönböztetésről, az idős emberek orvosi ellátásának hiányáról, az oktatás románizálásáról beszéltek, és beszámoltak arról, hogy papjaikat és lelkészeiket állandóan zaklatta a román titkosrendőrség. A román kormány korlátozta a magyar utazók rokonlátogatásait, bezárta a magyar konzulátust Kolozsváron, és növeli a magyarellenes propagandát. Az elmúlt évben a magyar kormány kétoldalú tárgyalások során kísérletezett a nemzetiségi probléma megoldásával. A próbálkozások sikertelenek maradtak, s ezért érezték úgy a magyarok, hogy nemzetközi fórumra van szükség. Időközben az ENSZ igyekszik csökkenteni a feszültséget a két ország között. A román kormány viszont kijelentette: kizárt dolog, hogy Erdélyben nemzetközi kivizsgálás legyen. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|