|
|
|
|
A román követ válasza Horn Gyula felszólalására
|
München, 1989. február 28. (SZER, Késő esti mai nap) - Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén a román küldött visszautasította azt a magyar vádat, hogy Romániában súlyosan megsértik a magyar kisebbség emberi jogait. George Dorgu román nagykövet ma azt fejtegette az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága ülésén, hogy titkolt célok húzódnak meg azon magyar vádak mögött, miszerint országában megsértik az ott élő kétmilliós magyar kisebbség alapvető emberi jogait. Románia népe évszázadok óta ismeri ezeket a célokat, amelyek eredete még a birodalmi időkre nyúlik vissza, amikor a román nemzetet elnyomták, megpróbálták megfosztani nemzeti tudatától és néha fizikai megsemmisítésével is próbálkoztak - mondotta Dolgu. A román nagykövet állítása szerint a magyarok nem viselkedtek különbül az 1940-44 közötti időszakban sem, amikor - úgymond - a gyalázatos bécsi diktátum következtében országa elveszítette területei egy részét. Dolgu ezzel a kijelentésével az 1940-ben hozott második bécsi döntésre utalt, melynek során a döntőbíráskodásra felkért Németország és Olaszország Erdély északi részét Magyarországnak ítélte. A román nagykövet beszédét Bukarest hivatalos válaszának lehet tekinteni Horn Gyula magyar külügyi államtitkár hétfői bejelentésére, miszerint Magyarország támogatja azt a javaslatot, hogy a 43 tagú bizottság indítson vizsgálatot a romániai jogsértések ügyében. A külügyi államtitkár genfi beszédében azzal vádolta Romániát, hogy durván megsérti a magyar nemzeti kisebbség alapvető jogait. Horn elmondta, hogy a magyar népcsoport erőszakolt asszimilációja van folyamatban, a romániai magyarok nem használhatják anyanyelvüket, és az erőltetett iparosítási program keretében lerombolják falvaikat. A román nagykövet válaszában mindezt rágalomnak minősítette, aminek az a célja, hogy egyenetlenséget és széthúzást keltsen Románia lakói között, és elterelje a magyar állampolgárok figyelmét országuk összetett belpolitikai problémáiról. Dolgu beszédét azzal a már ismerősen csengő kijelentéssel zárta, hogy Románia minden jóakaratú féllel együttműködik, a belügyeibe történő beavatkozást azonban elutasítja. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|