|
|
|
|
Bibó István Emlékbizottság
|
(Molnár Máté) München, 1989. február 28. (SZER, Magyar híradó). - Hétfőn este Szegeden nyilvánosság elé lépett az ősszel alakított Bibó István Emlékbizottság. Az öntevékeny csoportok és diáklapok képviselőiből alakult bizottság elnöke, Delavics István történész mutatta be a mintegy 300 érdeklődőnek az emlékbizottság védnökeit: ifjú Bibó Istvánt, Ilia Mihályt és Vásárhelyi Miklóst, továbbá Bibó hagyatékának egyik sajtó alá rendezőjét, Szilágyi Sándort. A bizottság Bibó István halálának 10. évfordulóján - május 10-én - emlékművet állít a szegedi egyetem egykori professzorának az egyetem főépületében. Május 11-én és 12-én pedig Nemzet és demokrácia címmel konferenciát rendez tiszteletére. Az est kezdetén Ilia Mihály a Bibó-család szegedi éveiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idősebb Bibó István az Egyetemi Könyvtár egykori igazgatója nélkül nem alakulhatott volna ki a magyar társadalomtudományok egyik legfontosabb csoportja. Hiszen ő gyűjtötte össze azokat a német és angol tudományos műveket, amelyekből fia és kortársai tanultak. Vásárhelyi Miklós - a Nagy Imre-kormány egykori sajtófőnöke - visszaemlékezett az 1945 végén tartott vitára, ahol Lukács György és Révai József támadták Bibót a Magyar demokrácia válsága című tanulmányáért. És ahol ő - mint mondta - először érezte magát rosszul a hívő kommunista bőrében. Később hívőből újra gondolkodó lett. Ennek következtében hosszabb időt tölthetett Bibó Istvánnal együtt a váci börtönben. Szilágyi Sándor Bibónak még a háború alatt írt befejezetlen könyvéről beszélt, amelyben először tárgyalt - a háború után várható helyzetről gondolkodva - azt a problémát, hogy a legtöbb nem demokratikus rendszerből demokráciát csinálni jött. E kérdés láthatóan 1989-ben is aktuális. Ifjú Bibó István édesapja életének azon időszakaira emlékezett, amikor hallgatásra ítélve, illetve az 1960-as évektől - a hazug konszolidáció miatt - önként is visszahúzódva, a mindennapok gondjaival kellett foglalkoznia, és csak rövid, vázlatos tanulmányokat írt. Elmondta továbbá, hogy a két évvel ezelőtt megjelent háromkötetes válogatáshoz - amit nem ő szerkesztett - most állítja össze a negyedik, kiegészítő kötetet. Ha az 1990-ben megjelenik, akkor végre magyarországi kiadásban is olvasható lesz Bibó István minden fontos írása. Az est végén Szilágyi Sándor - a független csoportok március 15- ikét előkészítő bizottságának tagja - felolvasta azt a közleményt, melyben kifejtik: a tévé tervezett szimbolikus lefoglalása csak Petőfi híres, sajtószabadságot teremtő gesztusának - amikor rátette kezét a Landerer-nyomda egyik gépére - ünnepi felidézése, nem pedig erőszakos akció, amelynek Fejti György és mások igyekeznek feltüntetni. Ezt a nyilatkozatot vasárnap eljuttatták az MTI-hez, de eddig még sehol sem jelent meg. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|