|
|
 |
|
 |
Megyei jogú város Kecskemét - ünnepi tanácsülés
|
1989. március 30., csütörtök - Ünnepi tanácsülést tartottak csütörtökön Kecskeméten abból az alkalomból, hogy a több mint 100 ezres lélekszámú település megyei városi rangot kapott. A városi tanács dísztermében rendezett eseményen a tanács tagjain kívül részt vettek Kecskemét ipari, mezőgazdasági üzemeinek képviselői is. A megyei várossá nyilvánítást tanusító oklevelet Horváth István belügyminiszter adta át Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének.
Kecskemét 1950-ben lett az ország legnagyobb megyéjének,
Bács-Kiskunnak a székhelye. Ez a rang szerepet játszott abban, hogy
a következő évtizedek során a város lakossága megduplázódott, a
korábbi élelmiszeripari üzemek mellett újabb munkahelyek ezrei
jöttek létre, s újabb iparágak is meghonosodtak. Hat új városrész
épült fel, s ad otthont több mint húszezer családnak.
A lakosság életkörülményeinek javítása mellett Kecskeméten
szakítottak a mennyiségi szemlélettel, s fokozott figyelmet
fordítottak az esztétikus építészeti megoldásokra, a környezetre is.
Különösen az elmúlt évtizedben vált igazán érzékelhetővé ez a fajta
gondolkodás, amelynek eredményeként a korábbi - összességében
jellegtelen - mezővárosi arculat megváltozott, s Kecskemét sajátos
hangulatú, építészeti remekműveit megmentő, a régi és az új épületek
harmonikus egységét megteremtő várossá lett.
A település számos területen nemcsak a városnak, a megyének vált
kulturális centrumává, hanem több művelődési intézményével
nemzetközi hírnévre is szert tett. Kodály szülővárosában 1975-ben
nyitotta meg kapuit a távoli országokból is vendégeket fogadó
Zenepedagógiai Intézet. Ugyancsak nemzetközivé szélesedett a Kerámia
és Tűzzománc Stúdió. A művelődési intézmények sorában országosan is
egyedülálló a Kecskeméten megépült játékház és játékmúzeum. Az
utóbbi néhány év létesítményei közül a futóhomokon kialakított több
hektáros csónakázó tó s a hozzátartozó szabadidőközpont vonz számos
látogatót.
A megyei városi rangot elnyerő, s ezzel önkormányzatának újabb
állomásához érkező Kecskeméten a jövőben is egyik legnagyobb
feladatnak tekintik a művészetek és tudományok támogatását, a
fiatalok tanulási lehetőségeinek bővítését. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|