Rendszerváltás és az MTI

	Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (1. rész)
Sebestyén Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Genf, 1989. március 10. (MTI-tud) - Magyarország Genfben, az emberi jogok ENSZ-bizottságában bejelentette igényét a testület rendes, szavazati joggal járó tagságára. Az igény kedvező elbírálására az illetékes ENSZ-fórumon van esély. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága pénteken a Nemzetek palotájában befejezte idei ülésszakát, amelyen számos jelentős döntést hozott, egyebek között az emberi jogok romániai helyzetének kivizsgálásáról. A hathetes megbeszélésen több mint 100 ENSZ-tagállam vett részt, közülük 43 a bizottság rendes, szavazati jogú tagjaként, a többiek pedig - így Magyarország is - megfigyelőként, tanácskozási joggal vett részt a munkában. A pénteki záróülésen a testület elfogadta az ülésszak eredményéről, csaknem 100 határozatáról készített összefoglaló jelentést, amelyet a bizottság világszervezetbeli felettes szervének, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) New Yorkban májusban tartandó üléssszaka elé terjesztenek. A bizottság mostani, sorrendben 45. plenáris évi tanácskozása az emberjogi ügyek fontosságának egyre általánosabb felismerése és az irántuk való nemzetközi érdeklődés fokozódása jegyében zajlott le. Ezt tükrözte, hogy az idén a szokottnál több, összesen 25 témakör került napirendre. Közöttük szerepelt számos régóta húzódó, de változatlanul időszerű kérdés, mint például a dél-afrikai faji elkülönítés, vagy a megszállt arab területek lakosságának súlyos helyzete. Új témaként tárgyalt viszont az üléssszak a gyermekek jogait rögzítő nemzetközi konvencióról és a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó - egyezményjellegű - nemzetközi jegyzőkönyv szövegéről, s ezeket el is fogadta, mindegyik okmányt megnyitva a csatlakozni kívánó államok aláírása számára. A munka további tartalmi ,,újdonságaként,, előtérbe kerültek az emberi jogok európai kérdései, ezeken belül a romániai helyzet. A román vezetésnek az emberi jogokkal kapcsolatos magatartását a testületben az utóbbi évek folyamán már több alkalommal érte bírálat, az idei ülésszakon azonban a román politika szinte a vádlottak padjára került, jogsértései kezdettől fogva lényeges helyet foglaltak el a vitában, és - most először - aggodalmat és elítélést kifejező, vizsgálatot előirányzó külön határozat is született róluk. (folyt.) 1989. március 10., péntek 18:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök, Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország - csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján, csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes 46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek, nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ- fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla), így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román kormányzatot. (folyt.) 1989. március 10., péntek 18:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (3. rész)
A bizottság különmegbízottja hivatalos román közreműködés nélkül is el fogja készíteni a határozatban előírt jelentést, a testület jövő évi ülésszakán megint részletesen napirendre kerül majd ez a fontos európai ügy. A most véget ért 45. ülésszak nemcsak általánosságban, hanem magyar szemszögből is hasznosnak, eredményesnek mondható. Erről Varga István nagykövet, a genfi állandó magyar ENSZ-képviselet vezetője a következőket mondta az MTI tudósítójának: - A hathetes vitában többször esett szó Magyarországról és mindig kedvező formában: a felszólalóktól jó ,,osztályzatot,, kaptak az emberi jogokkal összefüggő nemzeti és nemzetközi magyar lépések, a társadalom demokratizálására és a jogállamiság kifejlesztésére irányuló hazai változások. A megújulást szolgáló politikai reformokat illetően Magyarországot egy sorban emlegették a Szovjetunióval és Lengyelországgal. Elismerően beszéltek arról, hogy Magyarország humanitárius szellemben gondoskodik a romániai menekültekről, s csatlakozott a nemzetközi menekültügyi konvencióhoz, valamint, hogy a magyar kormány hivatalosan kötelezte magát az emberi jogok ügyeiben saját állampolgáraitól és más országokból hozzáérkező panaszok kivizsgálására és elintézésére. Az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszakán Horn Gyula államtitkár személyében most először szólalt fel magyar külügyi vezető. Február 27-én elhangzott beszéde a résztvevők között igen kedvező visszhangot keltett, különösen azért, mert kifejtette: az emberi jogok megsértése ellen az ENSZ-nek mindenütt erélyesen fel kell lépnie, függetlenül attól, hogy a visszásságok melyik és milyen társadalmi rendszerű országban történnek. - A magyar küldöttség az ülésszakon élénk tevékenységet fejtett ki. A már említett román vonatkozású határozaton kívül társszerzője volt azoknak a határozatoknak is, amelyek a politikai jogokkal kapcsolatban a rendszeres és szabad választások elvének megerősítéséről, a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadásának jogáról, valamint az egyetemes emberi jogok érvényesülésének előmozdításáról jöttek létre. Lehetséges, hogy az emberi jogok ENSZ-bizottságában való magyar részvételnek hamarosan még nagyobb szerepe és súlya lesz. Magyarország ugyanis bejelentette igényét a bizottság rendes, szavazati joggal járó tagságára, és van rá esély, hogy a tagok körének most esedékes időnkénti változtatása során e ,,pályázat,, az illetékes ENSZ-fórumon kedvező elbírálást kap.+++ 1989. március 10., péntek 18:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »