|
|
|
|
Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (1. rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Genf, 1989. március 10. (MTI-tud) - Magyarország Genfben, az emberi jogok ENSZ-bizottságában bejelentette igényét a testület rendes, szavazati joggal járó tagságára. Az igény kedvező elbírálására az illetékes ENSZ-fórumon van esély.
Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága pénteken a Nemzetek palotájában befejezte idei ülésszakát, amelyen számos jelentős döntést hozott, egyebek között az emberi jogok romániai helyzetének kivizsgálásáról. A hathetes megbeszélésen több mint 100 ENSZ-tagállam vett részt, közülük 43 a bizottság rendes, szavazati jogú tagjaként, a többiek pedig - így Magyarország is - megfigyelőként, tanácskozási joggal vett részt a munkában. A pénteki záróülésen a testület elfogadta az ülésszak eredményéről, csaknem 100 határozatáról készített összefoglaló jelentést, amelyet a bizottság világszervezetbeli felettes szervének, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) New Yorkban májusban tartandó üléssszaka elé terjesztenek. A bizottság mostani, sorrendben 45. plenáris évi tanácskozása az emberjogi ügyek fontosságának egyre általánosabb felismerése és az irántuk való nemzetközi érdeklődés fokozódása jegyében zajlott le. Ezt tükrözte, hogy az idén a szokottnál több, összesen 25 témakör került napirendre. Közöttük szerepelt számos régóta húzódó, de változatlanul időszerű kérdés, mint például a dél-afrikai faji elkülönítés, vagy a megszállt arab területek lakosságának súlyos helyzete. Új témaként tárgyalt viszont az üléssszak a gyermekek jogait rögzítő nemzetközi konvencióról és a halálbüntetés eltörlésére vonatkozó - egyezményjellegű - nemzetközi jegyzőkönyv szövegéről, s ezeket el is fogadta, mindegyik okmányt megnyitva a csatlakozni kívánó államok aláírása számára. A munka további tartalmi ,,újdonságaként,, előtérbe kerültek az emberi jogok európai kérdései, ezeken belül a romániai helyzet. A román vezetésnek az emberi jogokkal kapcsolatos magatartását a testületben az utóbbi évek folyamán már több alkalommal érte bírálat, az idei ülésszakon azonban a román politika szinte a vádlottak padjára került, jogsértései kezdettől fogva lényeges helyet foglaltak el a vitában, és - most először - aggodalmat és elítélést kifejező, vizsgálatot előirányzó külön határozat is született róluk. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
|
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök, Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország - csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján, csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes 46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek, nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ- fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla), így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román kormányzatot. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (3. rész)
|
A bizottság különmegbízottja hivatalos román közreműködés nélkül is el fogja készíteni a határozatban előírt jelentést, a testület jövő évi ülésszakán megint részletesen napirendre kerül majd ez a fontos európai ügy. A most véget ért 45. ülésszak nemcsak általánosságban, hanem magyar szemszögből is hasznosnak, eredményesnek mondható. Erről Varga István nagykövet, a genfi állandó magyar ENSZ-képviselet vezetője a következőket mondta az MTI tudósítójának: - A hathetes vitában többször esett szó Magyarországról és mindig kedvező formában: a felszólalóktól jó ,,osztályzatot,, kaptak az emberi jogokkal összefüggő nemzeti és nemzetközi magyar lépések, a társadalom demokratizálására és a jogállamiság kifejlesztésére irányuló hazai változások. A megújulást szolgáló politikai reformokat illetően Magyarországot egy sorban emlegették a Szovjetunióval és Lengyelországgal. Elismerően beszéltek arról, hogy Magyarország humanitárius szellemben gondoskodik a romániai menekültekről, s csatlakozott a nemzetközi menekültügyi konvencióhoz, valamint, hogy a magyar kormány hivatalosan kötelezte magát az emberi jogok ügyeiben saját állampolgáraitól és más országokból hozzáérkező panaszok kivizsgálására és elintézésére. Az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszakán Horn Gyula államtitkár személyében most először szólalt fel magyar külügyi vezető. Február 27-én elhangzott beszéde a résztvevők között igen kedvező visszhangot keltett, különösen azért, mert kifejtette: az emberi jogok megsértése ellen az ENSZ-nek mindenütt erélyesen fel kell lépnie, függetlenül attól, hogy a visszásságok melyik és milyen társadalmi rendszerű országban történnek. - A magyar küldöttség az ülésszakon élénk tevékenységet fejtett ki. A már említett román vonatkozású határozaton kívül társszerzője volt azoknak a határozatoknak is, amelyek a politikai jogokkal kapcsolatban a rendszeres és szabad választások elvének megerősítéséről, a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadásának jogáról, valamint az egyetemes emberi jogok érvényesülésének előmozdításáról jöttek létre. Lehetséges, hogy az emberi jogok ENSZ-bizottságában való magyar részvételnek hamarosan még nagyobb szerepe és súlya lesz. Magyarország ugyanis bejelentette igényét a bizottság rendes, szavazati joggal járó tagságára, és van rá esély, hogy a tagok körének most esedékes időnkénti változtatása során e ,,pályázat,, az illetékes ENSZ-fórumon kedvező elbírálást kap.+++
1989. március 10., péntek 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|