|
|
|
|
Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
|
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök, Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország - csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján, csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes 46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek, nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ- fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla), így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román kormányzatot. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|