Rendszerváltás és az MTI

	Sztrájk az Easternnél (1.rész)
Washington, 1989. március 10. péntek (MTI-Panoráma) - Az Eastern Airlines a nagymultú amerikai légitársaságok egyike, 32.000 dolgozóval, 250 géppel, nagy hazai és nemzetközi hálózattal. Ám lehetséges, hogy hamarosan eltűnik: lényegében fennmaradásáért sztrájkolnak dolgozói. Egyúttal azért, hogy bizonyítsák - vagy legalábbis megpróbálják bizonyítani, hogy a szakszervezetek még erőt jelentenek Amerikában. A nyolc reagani év ugyanis befolyásuk további, érzékeny csökkenését hozta: 1980-ban a munkások és alkalmazottak 29 százaléka volt szervezett, napjainkban már csak kevesebb, mint 16 százalékuk. A helyzet alakulásában nagy szerepe volt a konzervatív kormány politikájának csakúgy, mint közvetlen döntéseinek. Emlékezetes például, hogy Reagan elnök - a közérdekre hivatkozva - úgy vetett véget több ezer légiirányító sztrájkjának, hogy egyszerűen elbocsátotta őket. Az Eastern már korábban, Frank Borman, az egykori űrhajós igazgatósága alatt veszteséges volt. Dolgozói 10 év alatt vagy egymilliárd dollárnyi bérről mondtak le önként, vállalva akár 20 százalékos csökkentéseket is, hogy a vállalat fennmaradhasson. A csőd szélén álló céget végül mégis eladták. Új tulajdonosa, Frank Lorenzo, a Texas Air és a Continental Airlines tulajdonosa, napjaink jellegzetes amerikai vállalkozója, aki alacsony áraival szerez üzleti sikert. Ám az olcsó repülőjegyek mögött alacsonyan fizetett dolgozók vannak - akik nem szervezettek. Lorenzo 1986-ban vette meg az Easternt, azóta elbocsátott 5.000 alkalmazottat és 20 százalékkal csökkentette pilóták és utaskísérők bérét. Most a szerelők és földi kiszolgáló személyzet kerülne sorra a 150 millió dollár értékű bércsökkentésben - ők azonban nemet mondtak és sztrájkba léptek. Csatalakoztak hozzájuk (az egyébként így is jól fizetett) pilóták is. Mint mondják, elvi okokból: úgy látják, hogy az új tulajdonos tudatosan törekszik az Eastern csődbevitelére. Utána a használható dolgozókat átviszi a többi, tulajdonában levő légitársasághoz - ahol már nincsenek szakszervezetek és ő diktálhatja a béreket és a munkafeltételeket. Bírósági döntés akadályozta meg a többi szállítási ágazat szakszervezeteit, hogy már a héten szolidaritási sztrájkba lépjenek, megbénítva a vasúti és a közúti tömegközlekedést. Az ártatlan utasok millióit érintő sztrájkok minden népszerűtlensége ellenére ők is tudják, hogy a szakszervezetek maradék befolyása, jövője múlhat azon, mi lesz a vége az Eastern dolgozói és Frank Lorenzo erőpróbájának. (folyt.) 1989. március 10., péntek 14:44
Vissza »

	Sztrájk az Easternnél (2.rész)
Mind gyakoribbak ugyanis a Lorenzo-tipusú vállalkozók, akiket a szakszervezetek a 19. századi gátlástalan tőkésekhez, a ,,rabló-bárókhoz,, hasonlítanak. A politikai környezet nem kedvez a sztrájkolóknak. Bush elnök a demokratapárti törvényhozók sürgetése ellenére nem kívánt élni jogával, hogy kötelező egyezkedését elrendelve hónapokkal kitolja, így megakadályozza a sztrájkot. Annál több okot lát a szakszervezeti mozgalom arra, hogy erős maradjon. Ha annak idején kiállunk a légiirányíták mellett, Reagan nem merte volna elbocsátani őket, mondják most az AFL-CIO vezetői.+++ Heltai András (Washington), MTI-Panoráma 1989. március 10., péntek 14:46
Vissza »