|
|
|
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja (17. rész)
|
Halmos Csaba expozéja ---------------------- - A munkajogi szabályozás csaknem négy évtizeddel ezelőtti megjelenése óta ez a második alkalom, amikor az Országgyűlés érdemben foglalkozik ilyen tárgyú jogalkotással - kezdte expozéját. - Demokratizmus, jogállamiság, piac. E fogalmakkal jellemezhető törekvéseink a munkajogi szabályozással szemben is újabb követelményeket fogalmaznak meg. Ezeket legáltalánosabban úgy lehet összegezni, hogy a munkajog a maga eszközeivel is teremtse meg a szektor- és szervezetsemlegességet, a vállalati önállóságot, a piaci mechanizmusok működését. E követelmények megvalósításának fontos eleme a munkajogi szabályozás radikális visszavonulása, az érdekegyeztetésen alapuló megállapodások rendszerének megalapozása. Amikor a munkaügyi kormányzat azt a feladatot kapta, hogy az említett elveknek megfelelően, a társasági törvény megalkotásával párhuzamosan tekintse át a jelenlegi szabályozást, rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes korrekció csak egy új alapokon álló Munka Törvénykönyve megalkotásával érhető el. Felelősséggel ezt a feladatot a rendelkezésre álló alig fél év alatt nem vállalhattuk el. Ezúton jelentem be, hogy az új Munka Törvénykönyve kidolgozásával kapcsolatos munkálatokat felgyorsítjuk. Elgondolásaink szerint az elveiben és szemléletében is korszerű törvény 1991. január 1-jén, a parlamenti döntést megalapozó széles körű társadalmi vita után lépne hatályba. Mi indokolja mégis, hogy a kormányzat most javasolja a Munka Törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel - nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is - összhangot teremtsünk - mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. - Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt 40 évben jogszabály-tervezet nem váltott ki ilyen heves, gyakran érzelmektől, sőt indulatoktól sem mentes vitát. Az egyeztetés, a felek rugalmas hozzáállása a leglényegesebb ellentétek feloldásához vezetett: vagy sikerült egymást meggyőznünk, vagy komprommisszumos megoldás született. Az Országgyűlés elé kerülő tervezet ennek megfelelően egy széles körben megalapozott konszenzust tükröz. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három nagy csoportba sorolhatók. Az első - s talán a legnagyobb - azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az érdekegyeztetési mechnaizmus korszerűsítését célozzák. (folyt.köv.)
1989. március 10., péntek 13:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|