|
|
 |
|
 |
Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (1. rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Genf, 1989. március 10. (MTI-tud) - Magyarország Genfben, az emberi jogok ENSZ-bizottságában bejelentette igényét a testület rendes, szavazati joggal járó tagságára. Az igény kedvező elbírálására az illetékes ENSZ-fórumon van esély.
Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága pénteken a Nemzetek palotájában
befejezte idei ülésszakát, amelyen számos jelentős döntést hozott,
egyebek között az emberi jogok romániai helyzetének kivizsgálásáról.
A hathetes megbeszélésen több mint 100 ENSZ-tagállam vett részt,
közülük 43 a bizottság rendes, szavazati jogú tagjaként, a többiek
pedig - így Magyarország is - megfigyelőként, tanácskozási joggal
vett részt a munkában. A pénteki záróülésen a testület elfogadta az
ülésszak eredményéről, csaknem 100 határozatáról készített
összefoglaló jelentést, amelyet a bizottság világszervezetbeli
felettes szervének, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának
(ECOSOC) New Yorkban májusban tartandó üléssszaka elé terjesztenek.
A bizottság mostani, sorrendben 45. plenáris évi tanácskozása az
emberjogi ügyek fontosságának egyre általánosabb felismerése és az
irántuk való nemzetközi érdeklődés fokozódása jegyében zajlott le.
Ezt tükrözte, hogy az idén a szokottnál több, összesen 25 témakör
került napirendre. Közöttük szerepelt számos régóta húzódó, de
változatlanul időszerű kérdés, mint például a dél-afrikai faji
elkülönítés, vagy a megszállt arab területek lakosságának súlyos
helyzete. Új témaként tárgyalt viszont az üléssszak a gyermekek
jogait rögzítő nemzetközi konvencióról és a halálbüntetés
eltörlésére vonatkozó - egyezményjellegű - nemzetközi jegyzőkönyv
szövegéről, s ezeket el is fogadta, mindegyik okmányt megnyitva a
csatlakozni kívánó államok aláírása számára. A munka további
tartalmi ,,újdonságaként,, előtérbe kerültek az emberi jogok európai
kérdései, ezeken belül a romániai helyzet. A román vezetésnek az
emberi jogokkal kapcsolatos magatartását a testületben az utóbbi
évek folyamán már több alkalommal érte bírálat, az idei ülésszakon
azonban a román politika szinte a vádlottak padjára került,
jogsértései kezdettől fogva lényeges helyet foglaltak el a vitában,
és - most először - aggodalmat és elítélést kifejező, vizsgálatot
előirányzó külön határozat is született róluk. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|