Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (26. rész)
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Major László, a párt szóvivője megnyitotta a tanácskozást követő hagyományos nemzetközi sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a szóvivői értekezlet idején Grósz Károly főtitkár az MSZMP Politikai Főiskoláján a párttag országgyűlési képviselőket informálja a KB üléséről. Közölte azt is, hogy a testület jóváhagyta az MSZMP jelöltjeként Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnöki posztjára. A jelölést a Hazafias Népfront jelölő bizottságához eljuttatják. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ha az Országgyűlésen további jelöleket állítanak, akkor a párt azzal egyetért, de leszögezte: az MSZMP-nek egy jelöltje van, Szűrös Mátyás, a párt parlamenti és külügyi titkára. Mivel a KB-ülés utolsó napirendi pontjának is Berecz János volt az előadója, aki az első napirend előterjesztőjeként személyesen kívánta az újságírókat témájáról tájékoztatni, a szóvivő formabontásként a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolóról adott áttekintést. Szólt arról, hogy Szűrös Mátyás több mint egy órás előadásában 1984-től napjainkig vázolta fel a magyar külpolitika törekvéseit. Az MSZMP nemzetközi tevékenységét elemezve bejelentette: széles körű pártközi találkozó szervezésén munkálkodik, s több mint 2O párttal már fel is vette a kapcsolatot. Az előkészítés célja, hogy a nyár elején Budapesten létrejöjjön egy kerekasztal-konferencia, amelyen kötetlen formában, dokumentumok elfogadása nélkül vitassák meg az európai sorskérdéseket, a földrész államainak, népeinek egymáshoz való viszonyát. E szimpóziumon az új Európa filozófia megfogalmazását tervezik. A kétoldalú államközi kapcsolatokról szólva a legutóbbi találkozók sorában kiemelkedőnek minősítette Grósz Károly jugoszláviai megbeszélését, amelyet az előadó úgy értékelt: történelminek nevezhető, hogy a jugoszláv fél késznek mutatkozott a magyarokkal közös nemzetiségi deklaráció aláírására. A nemzetközi közvéleményt élénken foglalkoztató két kérdésről, a magyar-izraeli és a magyar-dél-koreai kapcsolatokról elmondta: Magyarország újabb tárgyalásokat kezdeményez a közeljövőben Izraellel. A Koreai Köztársasággal alakuló viszonyunk célja elsődlegesen az, hogy enyhítse a feszültséget a Koreai-félszigeten, a kapcsolatfejlesztés nem irányul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. (folyt. köv.) 1989. március 7., kedd 20:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »