|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (18. rész)
|
A záródokumentum emberi jogi-humanitárius kérdésekkel foglalkozó részei azt tanúsítják, hogy az emberi jogok kérdésköre az államközi kapcsolatok szerves részévé vált. Az e kérdésekben megfogalmazott rendelkezések nagy része a Varsói Szerződés országai többségének e téren való lemaradását, s az átalakítás hozta lehetőségeket tükrözi. E rendelkezések kialakítása során a Varsói Szerződés részéről még mindig a nyugati követelések kivédésére való törekvés volt az irányadó, s nem volt saját cselekvési koncepciója még az olyan, számára hagyományosan kedvező területeken sem, mint a kultúra és az oktatás. Jelentősnek és hatását tekintve példa nélkülinek tekinthető az úgynevezett emberi dimenzió konzultációs és ellenőrző rendszerének létrehozása, melynek keretében évente emberi jogi-humanitárius találkozókra kerül sor. Fontos helyet foglalt el a találkozón az emberi jogi-humanitárius kérdések közötti a nemzeti kisebbségek témaköre, amelyben minőségileg új, előremutató kötelezettségek elfogadására került sor. Az eddig inkább blokkjellegű tárgyalásokhoz szokott találkozón újszerű volt a csoportokon belüli egységek megbomlása. A Varsói Szerződésen belüli eltérések erőteljesen nyilvánultak meg a gazdasági, s különösen az emberi jogi-humanitárius kérdések vitái során. A találkozó a Varsói Szerződésen belüli sokszínűség szemléletes megnyilvánulásának fóruma lett, és ezzel összefüggésben Románia nemzetközi tekintélye további hanyatlásának színterévé vált. Magyarország európai elkötelezettségének, az összeurópai megértés és együttműködés kialakításának, a földrész megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban. Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük azonos nemzeti eredetű személyekkel, joguk az anyanyelvi információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező. Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el Románia ,,értelmező-fenntartási,, nyilatkozatát, amely szerint válogatni lehetne a kötelezettségek között. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|