|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 22., szerda - Az Országgyűlés kulturális bizottsága támogatja, hogy az új Nemzeti Színház építésének előkészítési munkálatai meggyorsuljanak, s szükségesnek tartja, hogy a színház már a tervezett világkiállítás idején működhessék.
Miként a testület szerdai, a Parlamentben megtartott ülésén
elhangzott: ezért is fontos, hogy a két elfogadott helyszínre - a
Várra és az Engels térre - márciusban meghirdetendő építészeti
pályázat nyomán a kormány még az év végéig döntsön az építkezés
megkezdésének és befejezésének időpontjáról. A testület -
meghallgatva Szinetár Miklós kormánybiztos tájékoztatóját -
javasolta továbbá: a kormány kezdeményezze annak a jogszabálynak a
feloldását, amely a vállalatok számára nem teszi lehetővé, hogy azok
a Nemzeti Színház építésére adakozzanak. A képviselők egyetértettek
Szinetár Miklóssal abban, hogy az új Nemzeti Színház nem pusztán egy
meglevő társulat új épületét kell hogy jelentse, hanem az ország, a
nemzet olyan jelentős kulturális centrumát, amelynek az egész
kulturális életre kisugározhat a hatása. Ezt támasztja alá az a
szakmai program és tartalmi koncepció is, amelyet a képviselők
írásban megkaptak. Ez egyebek között javasolja, hogy az új színház
legyen alkalmas nemzetközi és hazai vendégjátékok, fesztiválok
rendezésére, valamint módszertani központként szakmai
továbbképzésekre. Fontos, hogy korszerű vizuális és auditív
eszközökkel rendelkezzék és otthont adjon olyan közösségi tereknek
és szolgáltatásoknak, amelyek az előadás előtt és után módot
nyújtanak a szabadidő kulturális eltöltésére.
Szinetár Miklós elmondta: a márciusban kihirdetendő építési
pályázatra a hazai tervezőkön kívül külföldön élő, neves magyar
származású építészeket is meg kívánnak hívni. Létrehoztak továbbá
egy olyan gazdasági tanácsadó testületet, amely az eddig befolyt 260
millió forinton túl - amely 1990-re a folyamatosan érkező pénzekkel
és a kamatokkal várhatóan 450 millió forint lesz - újabb ötleteket
adhat a pénzforrások bővítésére. Miként az a vitában is tükröződött,
az érvek - Avar István (Budapest) szerint például az Engels tér,
Varga Imre (országos lista) szerint a várbeli helyszín a megfelelőbb
-, és ellenérvek egész sora vonultatható fel a helyszín
eldöntésében, s várhatóan ezek a döntés után is sokáig hallatszanak
majd. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 19:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|