|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen
vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb
működtetésére új társasági formák - állapították meg a bizottsági
tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy
Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem
feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká
történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is
részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény
születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A
szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az
átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja
a kormánynak - mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket
célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt
rögzíteni.
Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy
olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami
tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását.
Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese a
vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet. A vitában
felszólalók egyetértettek azzal, hogy az állami vállalatok
társasággá alakulása mindig tőke bevonásával járjon együtt, bár
annak nagyságáról megoszlottak a vélemények.
Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is
tájékoztatta a képviselőket. Ennek kapcsán elmondta: a vállalati
tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni.
Kókai Rudolf (Szolnok megye) szerint korszerűsíteni lehet a
vállalati tanácsok tevékenységét, ám ebből nem szabad kampányt
csinálni.
A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk,
amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb
feszültségek keletkeznének - mondta több képviselő is a
Budapest-Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán.
Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény
kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban
jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg,
ami költségvetési döntést igényel. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|