|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,,
változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a
szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek
sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület
egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási
rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha
dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a
törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről.
Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye
szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a
sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a
munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A
vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig
halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott
az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország
erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság
megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről
szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly
(Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a
törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az
az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala
megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság
ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást.
Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk
meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene
vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben
egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek
képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint
mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a
törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem
kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés
rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|