|
|
|
|
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Csütörtökön hét megye képviselőcsoportja tartotta meg a Parlament soron lévő ülését megelőző tanácskozását.
Komárom megye képviselőinek eszmecseréje abban az állásfoglalásban összegezhető, hogy hazánk államformája továbbra is népköztársaság maradjon; a sztrájk csak végső eszköze lehet bármiféle követelésnek. E két kérdésben teljesen egységesek voltak a megye honatyái, minden másban, közöttük a kétkamarás parlament kialakításának és a halálbüntetés esetleges eltörlésének kérdésében viszont nagy vita alakult ki az ülésen. Minden kérdésben pro és kontra számtalan érvet sorakoztattak fel. Nem volt viszont ellenvetés azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy sztrájk esetén minden esetben írásban rögzítsék a sztrájkoló felek közti megállapodást és az abban foglaltakat mindkét fél maradéktalanul tartsa be. Győr-Sopron megye képviselőinek többsége a köztársaság megnevezés mellett voksolt, mondván, hogy a nép, vagy a népi elnevezés a gyakorlatban rendszerint csak a látszatot szolgálta. A sztrájktörvénnyel kapcsolatban Győr-Sopron megye képviselői azt tartották a legfontosabbnak: mindenképpen olyan gyakorlatra kell törekedni, hogy sztrájkok, a gazdaságra gyakorolt negatív hatásuk miatt, lehetőleg ne következzenek be. A hogyanra természetesen, ők sem adtak receptet. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 17:31
|
Vissza »
|
|
Képviselőcsoport-ülések(2.rész)
|
A Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport ülésén érdemi vita nem bontakozhatott ki, a képviselőknek ugyanis több mint a fele még nem kapta kézhez a tájékozódáshoz, véleményformáláshoz szükséges anyagokat. Hasonló gond volt a Fejér megyei képviselők tanácskozásán is. Abban azonban igy is egyetértés alakult ki, hogy az alkotmánytervezetet széles körű társadalmi vitára kell bocsátani, a leglényegesebb kérdésekben pedig, mint mondották, csak népszavazás dönthet. Nógrád megye honatyáinak vitájában, a köztársasági elnöki jogkör kérdésében végül is azok kerekedtek felül, akik az államelnököt széles körü jogkörel kivánják felruházni. A képviselőket élénken foglalkoztatta a világkiállítás ügye. Hajdú-Bihar megye több képviselője úgy nyilatkozott a csoportülésen, hogy nem támogatják a megrendezését. Mint kifejtették, attól tartanak, hogy az tovább növeli a keleti országrész infrastrukturális elmaradottságát. Rámutattak: már a bős-nagymarosi vizlépcsőrendszer építésének a parlamenti jóváhagyását is hasonló okokból kifogásolták a térség választói. A világkillitás pedig, az egyik képviselő megfogalmazása szerint egyenesen az ország kettészakadásához vezetne. Az infrastrukturális különbség ugyanis máris számottevő a nyugati és a keleti országrész között. A világkiállitáshoz kapcsolódó fejlesztések, beruházások 20-30 évre, de akár hosszabb időre is konzerválhatnák ezeket a különbségeket. Mindezek alapján, hangoztatták, további adatokat kérnek a kormánytól, például arról, milyen terheket ró a rendezvény az állami költségvetésre. Végső igent csak ennek ismeretében és csak akkor mondanak, ha a világkillítást kisérő beruházásokat az egész ország településfejlesztési terveihez igazitják, vagyis garanciákat kapnak arra, hogy nem növekszik tovább a keleti országrész infrasturkturájának elmaradottsága. Lényegében hasonló módon, s talán még több fenntartással foglalkoztak a világkiállítás ügyével Szabolcs-Szatmár megye képviselői. Véleményük szerint ezzel is a már egyébként is fejlettebb térség jut aránytalanul több beruházáshoz. A nógrádi képviselők főként a költségek megtérülésének bizonytalanságát latolgatták. Mint mondták, attól tartanak: a világkiállítás olyan tehén lesz, amely Budapesten legel, de Bécsben fejik. Mindent összevetve azonban nem készülnek a terv megtorpedózására, mert szerintük a költségeinek tetemes részét mindenképpen el kellene költeni az infrastrukturális beruházásokra. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Képviselőcsoport-ülések (3. rész)
|
Szinte valamennyi képviselőcsoport foglalkozott az erdélyi menekültekkel. Felhívták a figyelmet azokra a joghézagokra, amelyek megnehezítik a segítésüket. Sürgették olyan jogszabályok megalkotását, amelyek lehetővé teszik a helyzetük végleges rendezését. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 20:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Azért hívom Önöket, hogy nem dőltem be a mai TV-Hiradónak már az önökről elhangzott provokációnak. Én hiszek maguknak továbbra is, nincs másról van szó, mint hogy valaki ellopopt két Szabad Európa Rádiós űrlapot, aztán csupa provokativ szöveget ráfirkált aztán elküldte Magyarországra.Én továbbira is hiszek Önöknek, sőt jobban.Az biztos, hogy maguknak van igazuk."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Közeledett március 15-e. A kormány, illetve az MSZMP a Múzeumkertben szándékozott nagygyűlést tartani. Erre meghívta a Kisgazdapártot is. Ezzel szemben az ellenzék egységesen a Szabadság téren kívánt megemlékezni a történelmi eseményről. Jelképesen el kívántuk foglalni a televíziót, jelezve ezzel, hogy elégedetlenek vagyunk a TV egyoldalúan, hatalompárti politikai és hírműsoraival. Pártay Tivadar ez utóbbit egyértelműen ellenezte. Sőt, a Múzeumkerti ünnepségen való részvétel mellett foglalt állást."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|