|
|
 |
|
 |
Emberi jogok filiálé Budapesten
|
(Siklós István)
London, 1989. március 9. (BBC, Panoráma) - Franciaországban patinás
szervezetnek számít az Emberi Jogok Szövetsége, amelynek Párizsban
1923 óta működik a magyar bizottsága. Ehhez kapcsolódva folyik a
budapesti filiálé felállítása. Az engedélyért Pozsgay Imréhez
folyamodtak a felkért szervezők. Telefonon felhívtuk egyiküket,
Benda Kálmán történész professzort. Először azt kérdeztük meg:
- Része lesz-e a magyarországi emberjogi bizottság a párizsi
bizottságnak?
- Egyelőre része a kinti magyarnak - azzal a reménnyel, hogy
hamarosan jogszerű emberi jogok bizottsága alakulhat
Magyarországon.
(...) jelenleg egy filiálja.
- És kik azok akik szervezik ezt Magyarországon?
- Antal József, Vásárhelyi Miklós, Koncz Árpád és a Csoóri Sándor,
rajtam kívül.
- A feladat mi tulajdonképpen ez előtt a csoport előtt?
- A csoport előtt a feladat az, hogy létrehozza a szervezetet,
annak lehetőleg minél több tagot toborozzon, és az emberi jogokat,
bennük természetesen a magyaroknak és a kisebbségben élő
magyaroknak az emberi jogait is képviselje, és támogassa ilyen
törekvéseiben a franciaországi anyaszervezetet.
Erre már régóta szükség lett volna, azonban a különböző egyezmények
és a magyarországi szabályok nem tették lehetővé, hogy
Magyarországon egy ilyen egyesület és bizottság létrejöjjön. Most
adódott erre ebben a helyzetben lehetőség, és ezért alakítjuk most
ezt meg, kifejezetten a franciaországi magyar bizottságnak a
kérésére - azzal a távlati elgondolással, hogy ez a bizottság
azután Magyarországon önállósulhat, és hogy remélhetőleg előbb-
utóbb és hamarosan bekövetkezik egy olyan helyzet, amikor a magyar
bizottság központja Budapesten lesz, és a párizsi lesz ennek
filiáléja.
- Mikor kezdődik el hivatalosan működni ez a szervezet?
- A szervezet működése hivatalosan attól függ, hogy mikor kapjuk
meg a hivatalos jóváhagyást - ami a gyakorlatban annyit jelent,
hogy egy hónapi időköz általában hogy ezt az illetékes minisztérium
megadja - és akkor azután szokás szerint összehívunk egy
közgyűlést, amelyben elmondjuk hogy milyen célból, milyen
törekvések jegyében jött létre ez a bizottság, és felszólítjuk most
már a magyarokat, hogy ehhez csatlakozzanak. Azzal a céllal, hogy
támogassuk a világban az emberi jogokért folyó harcot és
törekvéseket, és elsősorban a határainkon kívül élő magyaroknak az
emberi jogaiért. +++
1989. március 9., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|