|
|
 |
|
 |
Kisértethajó - SZU
|
Moszkva, 1989. március 9. csütörtök (TASZSZ/MTI) - A szovjet környezetvédelmi állami bizottság is közreműködik abban, hogy véget érjen a nyugatnémet Petersberg teherszállítóhajó több hónapja tartó kálváriája - jelentette csütörtökön a TASZSZ. A szovjet közreműködés azért vált szükségessé, mert a hajó immár több hónapja a szovjet partok közelében, a Fekete-tengeren cirkál. Előzőleg ugyanis a török hatóságok megakadályozták áthaladását a Boszporuszon, Románia pedig megtiltotta a sulinai Duna-ágon való áthajózását.
Az 1176 tonna építkezési törmelékkel megrakott Petersberg tavaly
májusban Bécsből indult útnak meg nem nevezett uticélja felé.
Végighajózott a Dunán - át Magyarországon, Jugoszlávián és a
román-bolgár határon . Eközben a környezetvédő pártok felhívták az
érintett országok figyelmét arra, hogy a hajón veszélyes - esetleg
rádióaktiv - szállítmány van. Ekkor határoztak úgy a török és a
román hatóságok, hogy megakadályozzák a hajó továbbhaladását. A
török, majd a szovjet kikötőkben lehetővé tették a csapdába került
Petersbergnek, hogy élelmiszert, ivóvízet és fűtőanyagot vegyen fel,
vihar esetén pedig menedéket adtak a négyfőnyi legénységnek. Később
szovjet szakemberek átvizsgálták a hajó szállítmányát is.
Megállapították, hogy a rakomány nem radióaktiv, valóban építési
törmelékről van szó, de az nehézfémeket is tartalmaz. A szakértők
szerint ezért a törmeléket építkezési célokra nem lehet
felhasználni, ipari hulladéktemetőben viszont elásható.
A kételyeket azonban nem sikerült eloszlatni. Sokan felteszik
ugyanis a kérdést: miért kellett normális építési hulladékot ilyen
messzi útra elindítani? Vannak olyan vélemények, hogy a sitt egy
lerombolt vegyiüzemből származik, de az a gyanu is felmerült, hogy a
hajón ma már nem is az eredeti rakomány van, azt időközben valahol
már kirakták... E kérdések tisztázása céljából januárban egy osztrák
cég mintákat vett a rakományból, de a vizsgálati eredményeket még
nem hozták nyilvánosságra.
A hajó sorsa egyelőre bizonytalan, a döntéshozók azonban
mindenképpen kénytelenek lesznek számolni az ügyben érintett
országok lakosságának aggodalmával. Az ukrajnai Vilnovo dokkmunkásai
például táviratban közölték a környezetvédelemért felelős illetékes
állami bizottsággal: nem hajlandóak résztvenni a teher
átrakodásában, ha olyan döntés születik, hogy a Duna alacsony
vízállása miatt kisebb uszályokon szállítsák vissza a törmeléket
Ausztriába. +++
1989. március 9., csütörtök 14:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|