|
|
|
|
Rügyfakadás a nyugatnémet zöldeknél (2.rész)
|
Sokak szemében épp az ő személye a jövő záloga - igy jelképes értelmű is. Ő ugyanis ahhoz a ,,zöld nekifeszülés - 88,, elnevezésű csoporthoz tartozik, amely tavaly alakult meg Antje Vollmer bonni képviselőnő köré tömörülve. Céljuk az ádáz belharcok meghaladása, jövőbe mutató és meg is valósítható tervek felmutatása. Két évvel ezelőtt, amikor ugyancsak Duisburgban és ugyanebben a csarnokban a kemény ortodoxok, élükön Jutta Ditfurth aszonnyal ,,technikai kiütéssel,, küldték padlóra a mérsékelt szárny képviselőit, már ott volt a csoport. Hangját azonban még sikerült elnyomniuk a ,,balos,, zajongóknak. A ,,technikai kiütés,,-re utaló megállapítás a híres és országosan népszerű Joschka Fischertől, az egykori hesseni minisztertől származik, akiről köztudott, hogy a mérsékeltek, a valós tényekkel és erőviszonyokkal számot vető realisták egyik nagy reménysége. Most nem kis elégtételt kapott. Akkoriban olyan volt a helyzet, hogy a zöldek másik nagy értelmiségi alakja, a szintén realista Otto Schily tépelődött már a pártból való kilépés szükségességén. Most a megalkuvást és ésszerű kompromisszumokat sem ismerők vezéregyénisége, Ditfurth asszony forgat a fejében hasonlóképpen gyötrő gondolatokat, mondván: a párt ezen a kongresszuson feladta legfontosabb tulajdonságát, nevezetesen azt, hogy a ,,rendszer lényegi ellenzője legyen.,, Tehát - az ő szavaival - már nem akar olyan erő lenni, amely ,,a társadalmat a gyökeréig meg akarja változtatni környezetvédelmi, radikáldemokratikus és szociál-feminista alapon,,. Ilyen pártnak pedig Dithfurt csak hátat fordíthat. Leginkább azonban az zavarja őt, ami pedig a párt sok tagjának és számos kívülálló rokonszenvezőjének szemében a zöldek legszebb tavaszi ékessége lehet: a nyugat-berlini zöld testvérpárt, az ,,alternativ lista,, koalíciós kormányszövetsége az ottani szociáldemokratákkal. Egy ilyen esetben ugyanis bizony egyezkedni kell, esetleg itt-ott álláspontot puhítani, sőt néha feladni is a saját követelések bevasalásának fejében. Kölcsönös engedmények megtétele eredeti hittételek feladása árán - mindez már nem a Dietfurthoz hasonló kérlelhetetlenek kenyere. De éppen vereségük, az a körülmény, hogy az új vezetésben a még meglévő ellentéteket is sikerült ez alkalommal zajos veszekedés nélkül kiegyensúlyozni az oly szükséges belső egyetértés, harmónia meghonosítása érdekében, a Zöldek Pártjának nagy nyeresége. (folyt.)
1989. március 9., csütörtök 12:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|