|
|
 |
|
 |
Ózon, a csodák csodája (2.rész)
|
A döntés mindenkit meglepett: a tizenkettek a CFC előállításának
teljes betiltása mellett foglaltak állást. Ennek 2000-ig kellene
megtörténnie, 1998-ig 85 százalékos csökkentést kell elérni -
határozták el.
Másnap Párizsban szakértői értekezlet ült össze Laurent Fabius,
a francia nemzetgyűlés elnöke meghívására. Itt a CFC-t gyártó
vegyiüzemek - az amerikai Dupont de Nemours, a brit ICI, a francia
Atochem és mások - is jelen voltak. Moris Vermille, az Atochem
finomvegyészeti igazgatója elmondta: a CFC gázokat 1928 óta
használják. Igen kedvező tulajdonságuk, hogy nem gyúlékonyak, nem
bomlékonyak, és nem mérgezőek. Jelenleg évi 1,1 millió tonna a világ
CFC-termelése, egyharmadát az Egyesült Államok, egyharmadát
Nyugat-Európa állítja elő, 39 nemzetközi nagyvállalat keretében, évi
1,6 milliárd dollár értékben. A szocialista országok becsült
termelése évi 120 ezer tonna. A szakértők szerint több új vegyület
is pótolhatja a CFC gázokat különböző alkalmazási területeken, e
téren folynak a kutatások. Más probléma: jelenleg a CFC-t alkalmazó
különböző berendezések teljes értéke világszerte mintegy 135
milliárd dollárra becsülhető. Ezek átállítása és kicserélése tehát
még akkor is hatalmas összegeket igényelne, ha a pótanyag máris
korlátlan mennyiségben állna rendelkezésre. Azaz a döntést politikai
síkon, nemzetközi összefogással kell meghozni.
Ezt a célt kívánta szolgálni Londonban, Thatcher brit
miniszterelnök szervezésében több mint 120 ország politikai
képviselőinek, tudósainak és ipari vezetőinek három napos
tanácskozása, ,,mentsük meg az ózont,, címmel. Itt kitűnt: míg a
fejlett tőkésországok most a radikális tilalom hívei, a fejlődő
országok képviselői kénytelenek utalni az átállás árára, amely
gazdasági fejlődésüket korlátozná egy olyan pillanatban, amikor az
adósságválság már amúgy is áriási terheket ró rájuk.
1989. március 9., csütörtök 10:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|