|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszakának második napja (12. rész)
|
Sarlós István (országos lista), az Elnöki Tanács helyettes
-------------
elnöke nagy tetszéssel fogadott felszólalásában az
alkotmány-koncepció számos belső ellentmondására hívta fel a
figyelmet. Helytelenítette például azt az elgondolást, amely szerint
a köztársasági elnöknek joga lenne feloszlatni a Parlamentet -
történetesen annak a miniszterelnöknek a javaslatára, akit a
köztársasági elnök indítványára választott meg az Országgyűlés.
Sarlós István szerint a köztársasági elnök ne legyen a hadsereg
főparancsnoka, ne hirdethessen ki rendkívüli állapotot, politikai
pártban ne tölthessen be funkciót. Ne legyen képviselő sem, s ne
helyettesíthesse őt az Országgyűlés elnöke, aki viszont képviselő,
hanem válasszanak helyettes elnököt is.
Sarlós István indítványozta: az alkotmány módosítása csak
népszavazással történhessék meg. A most - még csak koncepcionálisan
- tárgyalt alkotmánytervezetet is népszavazás szentesítse, ezt
megelőzően azonban ez év telén hívjanak össze egyfajta kibővített
Országgyűlést - javasolta az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Ebben
az egyszeri alkalomra összehívott testületben képviseltesse magát
valamennyi politizálni akaró szervezet, intézmény, párt - előre
meghatározott kulcs szerinti arányban -, s itt szavazzanak a
referendumra bocsátandó szövegről.
Sarlós István félreérthetőnek ítélte az írásos előterjesztésnek
azt a mondatát, hogy az intézmények, mozgalmak és pártok kötelesek
tiszteletben tartani az ország külpolitikai alapelveit. Szerinte ez
a megfogalmazás nem jelentheti azt, hogy korlátozzák az alapelvek
megvitathatóságát. Általában is úgy vélekedett, hogy az alkotmány
függelékében kell tisztázni a kérdéses tartalmú fogalmak hiteles
értelmezését.
Szóljon önálló fejezet az alkotmányban a fegyveres testületekről
- javasolta Sarlós István. Szerinte az Országgyűlésnek beleszólást
kell biztosítani abba, hogy milyen hadgyakorlatokat tartanak az
ország területén, illetve, hogy hol és mikor vesznek részt külföldön
magyar katonák nemzetközi békefenntartó tevékenységben.
A képviselő szót emelt a halálbüntetés eltörlése, valamint az
ügyészség jelenlegi funkciójának fenntartása mellett. Az államforma
meghatározásaként a köztársaság kifejezést tartotta a
leghelyesebbnek. A címer ügyét - mint mondta - népszavazásra kell
bocsátani; ő maga a Kossuth-címerrel rokonszenvezik a leginkább.
Indítványozta azt is: az alkotmányhoz fűzött kiegészítésben
határozzák meg nemzeti ünnepeinket, vagyis - az 1848-as forradalom
jogán - március 15-ét és - Szent István emléke jogán - augusztus
20-át. (folyt.köv.)
1989. március 9., csütörtök 12:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|