|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (40. rész) Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban ----------
|
hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra - mondotta -, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket. A továbbiakban rámutatott: az alkotmány olyan törvény kell hogy legyen, amely megfogalmazza a jogok lehető teljességét, szemben más törvények elsősorban jogokat korlátozó jellegével. A tervezet eleget tesz ennek a kötelezettségnek. Új alkotmány-koncepciónk alapvetően az emberi és személyi jogok érvényesítésére törekszik, az első olyan alkotmány-javaslat hazánk történetében, amely megtartása esetén az ország lakosainak a lehetséges maximális polgári szabadságot biztosíthatja. Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte: az alkotmány deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy jogtalan intézkedések nemcsak a koncepciós perek kapcsán születtek. A kuláktörvény százezreket gyötört meg, a kitelepítéseket, a politikai foglyok összegyűjtését az a rendőrség végezte, amely közvetlenül a párt irányítása alatt állt. A többpártrendszer körülményei között a rendőrség megerősítésére lesz szükség - vélekedett a képviselő -, mert megnövekedik a cselekvésvágy, s vele a közrend labilissá válhat. Javasolta: a rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre. Indítványozta továbbá, hogy a Munkásőrséget szervezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédségről szólva - az 1968-as eseményekre emlékeztetve - hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai elnyomó szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét, s ne pártutasítások végrehajtását szolgálja. A képviselő a többkamarás Parlament mellett tette le voksát, s indítványozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási csoportosulások képviselői létérdekeiket érintő törvények tárgyalásakor kapjanak vétójogot. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|