|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)
|
Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi ---------------- Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban, hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen. Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,, elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok. Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével szemben,, - mondta. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|