|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I. fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott - második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait összefoglalni. A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|