Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 09.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Deutschlandfunk, Sajtószemle:

Mi az oka Stadinger lemondásának?

"Több lap is hírt ad arról, hogy tegnap lemondott a magyar Országgyűlés elnöke, Stadinger István. A Süddeutsche Zeitung szerint az ok: az elnök a bős-nagymarosi vízierőmű parlamenti vitája során megsértette az ügyrendet, és ezért a bírálatok kereszttüzébe került. Rajta kívül még három országgyűlési képviselő mondott le mandátumáról, közöttük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács volt elnöke. A lap ezután szó szerint így folytatja: "A magyar parlament ezekben a napokban a jogállamrendszer megvalósítását készíti elő. Napirendjének középpontjában egy új alkotmány kidolgozása áll, amelynek a sztálini időkből származó alkotmányt kell helyettesítenie. A reform előirányozza a többpártrendszer megteremtését Magyarországon. A kommunista párt vezető szerepét a jövőben nem rögzítik az alkotmányban. Ezen kívül a köz- és magántulajdont a jövőben azonos szintű tulajdonjogi formának kell tekinteni. Az alkotmányt a tervek szerint még az idén elfogadják, és népszavazásnak kell jóváhagynia" - olvastuk a Süddeutsche Zeitung hasábjain."

Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)

Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az
idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való
erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú
viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból
kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is
válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká,
ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a
jogi karakterük.

    Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét,
éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló
normajellegét hangsúlyozzuk.

    Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem
ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól,
eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai
rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló
szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával
természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi
szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső
logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van
téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak,
végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi
politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek
indokául szolgáló eszméket.

    Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények
segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a
társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e
jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők,
szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos
megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt
nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett
jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új
szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése
mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább
továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon
lezárni.

    A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például
koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad
számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból
fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s
így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban
szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is
másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a
társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)


1989. március 8., szerda 15:42


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD