|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (9. rész)
|
Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek ----------- központi forgácsoló gyáregységének vezetője több képviselőtársával együtt nyújtott be javaslatot, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül az 1988 októberi ülésszakon hozott a bős-nagymarosi vízlépcső beruházással kapcsolatos határozatát. A soros elnök elmondta, hogy az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága a téma napirendre tűzésével nem ért egyet, s kérte a képviselőket: az Országgyűlés az indítványt ne fogadja el, a témát most ne tűzze napirendre. Bubla Gyula szót kért. Elmondta, hogy eredeti szándéka szerint a társadalom ellenérzéseit kívánta volna tolmácsolni az októberi parlamenti döntéssel kapcsolatban. Indokoltnak tartotta az építkezés 8-10 évre szóló elhalasztását. Egyetértett azonban azzal a kompromisszummal, hogy bízzanak meg szakértői csoportokat újabb tudományos vélemények, tanulmányok kidolgozásával, s májusban felkészültebben vitassák meg a képviselők a beruházás sorsát. Az indítvány második részét azonban - némileg módosítva - fenntartotta: kérte, hogy a nagymarosi gát alapozási munkálatainak folytatásával a vizsgálat lezárásáig, a parlamenti döntésig ne okozzanak helyrehozhatatlan kárt az ökológiai egyensúlyban. Elmondta még, hogy az indítványt aláírásukkal támogató képviselők: Berdár Béla, Bognár József, Börcsök Dezső, Gregor Péter, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Huszár István, Nagyiványi András, Szabó Kálmán, Tóth János és Morvay László. Szavazás következett: az Országgyűlés négy ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos kormánytájékoztatót ezen az ülésszakon nem tűzi napirendre. (A szavazás után kisebb vita alakult ki arról, hogy májusban vagy júniusban tárgyalja-e a T. Ház a témát. Németh Miklós is szót kért, s emlékeztetett: ő május-júniusról beszélt, mert azt tartja célszerűnek, hogy a kérdés a népszavazásról szóló törvény tervezetével együtt kerüljön napirendre, az utóbbit pedig hiba lenne társadalmi vita nélkül törvényerőre emelni.) Bubla Gyula ismét szót kért, s felhívta a figyelmet a kompromisszumos javaslatnak az alapozási munkálatok elhalasztását indítványozó részére. Németh Miklós erre azzal reagált: az elhangzottakat figyelembe veszik a vizsgálatok, az elemzések során. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|