|
|
 |
|
 |
Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán?
|
1989. február 18., szombat - További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - a kormány tájékoztatóját elfogadó - határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy - független szakértők bevonásával - felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell.
A képviselők - egyebek között - azzal indokolták indítványukat,
hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább
romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát
- írják -, mivel a kormány ígérete szerint a vizierőművet addig nem
helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készülnek el. A
beruházási költségek körüli vita máig nem tisztázódott, s a
képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével
kapcsolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és
1985-ös állásfoglalását például a szavazás előestéjén kapták kézhez.
Valószínűnek látszik - fogalmaz a beadvány -, hogy a lakosság
népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több
mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. A
népszavazásról szóló leendő törvény minden bizonnyal kötelezővé
teszi ilyen nagy számú aláírás esetén annak elrendelését, azonban nem
lenne szerencsés a felelősséget a kevéssé informált állampolgárokra
hárítani.
Mivel a törvényhozó testület csak megfelelő információk
birtokában teljesítheti alkotmányos kötelezettségét, Bubla Gyula és
képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcsolatos dokumentumot
sorolnak fel - köztük az MTA Elnökségének, illetve főtitkárának
észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos
jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-beli Yale Egyetem tíz
professzorának szakvéleményét -, amelyek ismerete nélkül nem
hozható megalapozott döntés.
Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az
Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot
tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi
ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az
Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) - az előterjesztő
esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. (MTI)
1989. február 17., péntek 23:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(VALLTÖMŐ RICHÁRD) Jó napot! Csütörtök délelőtt, 10 óra 20 van, hallgatom a Kommentár Nélkül-t és nagyon ismerősnek tűnik. Ezt maximum egy vagy két héttel ezelőtt szóról-szóra ugyanígy leadták anélkül, hogy a műsor előtt akár csak egy szóval is utaltak volna arra, hogy ez ismétlés. Ez a hallgató becsapása, jó magyarul megmondva. Nagyon jellemző sajnos önökre a teljesen tekintet nélkül levés a hallgató kívánságaira, érdekeire. Hogyan lehet egy műsort változatlanul leközölni, azzal a látszattal, mintha új műsor lenne? Ez majdnem hogy csalásnak nevezhető. Amiről pedig most szólok, az nagyon dühített, amikor hallgattam, de nem akartam róla beszélni. Most bosszúból, mert így viselkedtek a Kommentár Nélkül-lel kapcsolatban, elmondom: Két héttel ezelőtt Dorogi Judit a trieszti, valamilyen politológiai vagy filozófiai kongresszuson interjút csinált Kende Péterrel, Molnár Miklóssal, stb. stb. Ilyen rossz minőségű felvételt még életemben nem hallottam. Még maguknál is ritkaság, pedig ez már akar valamit mondani. Mintha egy pályaudvar, vagy pedig egy nyilvános uszoda halljában vették volna fel, mellékzajok, szinte az érthetetlenségig. Minden második mondatot legalább nem lehetett megérteni, és mindehhez egy szó magyarázat, egy szó bocsánatkérés, semmi és ...(MEGSZAKAD)"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|