Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Interjú Schöpflin Györggyel

London, 1989. március 8. (BBC, Panoráma) - Ma nem lehet nem
Magyarországgal kezdeni az áttekintést: Megkezdődött a parlament
márciusi ülésszaka, ismét ülésezett az MSZMP akcióprogramját
előkészítő bizottság. Bécsben találkoztak a Magyar Szociáldemokrata
Párt hazai és eddig emigrációban működő vezetői. Mindenekelőtt
azonban az Országgyűlés. Itt ül szembe velem a stúdióban Schöpflin
György, a londoni közgazdaság- és politika tudományegyetem tanára,
kinek szakterülete a kelet-európai politikai intézmények.
    
    - Tehát a mai országgyűlésről szeretnék veled beszélni.
    
    Természetesen még igen keveset tudunk arról, hogy milyen döntések
születnek majd. Annyit tudunk, hogy egész délelőtt napirendi
kérdéseket vitattak meg. Tudjuk, hogy Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter 50, illetve 60 perces beszédében terjesztette
elő az alkotmány alapkoncepcióját. Arról is értesültünk, hogy sokat
hivatkozott az amerikai alkotmányra, beszélt a hatalmi ágazatok
szétválasztásáról, és hogy senki ne törekedhessen kizárólagos
hatalomra. Közölte azt is, hogy ez az alkotmány már egy
többpártrendszer viszonyait fogja tükrözni. Milyen jelentőséget
tulajdonít ennek Schöpflin György?
    
    - A probléma a magyar politikában, a mai állapotok között a
következő: minden átmeneti. Tulajdonképpen nem lehet tudni, hogy mi
lesz ennek a folyamatnak a vége, mert nincs precedens a
világtörténelemben, hogy egy baloldali, kommunista
egypártrendszerből egy demokráciát lehessen alkotni. Na most tehát,
hogyha Kulcsár Kálmán, az igazságügyi miniszter azt mondja: valódi
többpártrendszer lesz, hatalmi ágazatok szétválasztása, akkor
tegyük fel, hogy tényleg így lesz, mert e nélkül nem lehet
elképzelni a valódi demokráciát. Ez a valódi demokráciának egyik
sarkköve, és ez adja a garanciát a visszarendeződés ellen. Tehát,
hogy ha ezt tényleg hitelesnek lehet venni, és tegyük fel, hogy
igen, akkor ez nagyon fontos.
    
    - Na most tegnap este meginterjúvoltuk Benjámin Judit független
képviselőt, akitől megkérdeztük annak idején, illetve tegnap, hogy
milyen izgalmas fejleményekre számít, milyen izgalmas vitákra
számít az Országgyűlésen, és többek között azt mondta, hogy el
kell, hogy döntsék: bevezetik-e a köztársasági elnöki rendszert,
hogy a köztársasági elnök nevezze ki majd a miniszterelnököt, és
hogy majd köztársasági elnök általa kinevezett miniszterelnök
nevezze ki majd a magyar kormányt. Milyen kilátásai lehetnek ennek,
és milyen fontosságot tulajdonítana ennek a fejleménynek Schöpflin
György?
    
    - Hát, szóval ez is egy elég fontos tényező lehet ebben a
kikörvonalazandó magyar politikai rendszerben. Mert, hogy ha ez
tényleg így megy tovább, ez, tudom, az egész feltételes, tényleg
nem lehet látni a végét. Akkor úgy látom, hogy egy ilyen
négyszögletes rendszer fog kialakulni. Tehát lesz az elnök, lesz a
parlament, lesz a kormány és lesznek a pártok, ahogy én érzem, hogy
melyik irányba akarnak kilyukadni. Az, hogy az elnök játssza
tulajdonképpen az egyfajta döntőbírói szerepet. Tehát például: a
pártok között van valami komoly probléma, az elnök fogja ezt
valamennyire elrendezni. Vagy a külpolitikában fog játszani az
elnök fontos szerepet. Ez kissé hasonlít a mostani finnországi
politikai rendszerre, ahol tényleg az elnöknek kimagasló szerepe
van.
    
    - Most tekintettel arra, hogy még tényleg nem tudunk túl sokat
arról, hogy az Országgyűlésen, hogy mi folyt, és úgy látszik, hogy
ők sem hoztak semmiféle fontos határozatot. Térjünk át néhány
általános elvi kérdésre. Berecz János a Központi Bizottság tegnapi
ülésén azt mondta, hogy a magyar politikát a nyilvánosság színe
előtt kell folytatni, és ez a színhely az Országgyűlés lesz.
    
    Kérdésem az: alkalmas-e a jelenlegi magyar Országgyűlés, a
korábbitól feltétlen független szellemével, de a jelenlegi
formájában, alkalmas-e szerinted erre a szerepre?
    
    - Nem teljesen alkalmas, azonban nincs más. Tehát ez van. Szeretni
kell, vagy nem, az egy más kérdés. Itt azt hiszem arról van szó,
hogy ezt az Országgyűlést majdnem öt évvel ezelőtt választották,
tehát 1985-ben, majdhogynem a régi körülmények között, és ezek a
képviselők nem rendelkezhetnek igazi legitimációval. Mert nem
választották őket meg egy rendes demokratikus rendszerben. Na most
azt mondtam, hogy majdnem, és ezalatt a független képviselőket
értem. Tehát ez egy felemás helyzet. Mert a képviselőknek egy része
azt hiszem úgy érzi, és joggal, hogy ők legitim módon képviselik
választópolgáraikat.
    
    Tehát felléphetnek a hatalom ellen. Azonban hosszú távon szerintem
ez lehetetlenség, hogy egy nem legitim Országgyűlés, mit tudom én,
hagyja jóvá az alkotmányt. Ez egy olyan ünnepélyes, és politikailag
fontos mozzanat, hogy ahhoz szerintem egy teljesen új Országgyűlést
vagy Alkotmányozó Országgyűlést kellene összehívni, én szerintem ez
nem fog megtörténni.
    
    - Hát, Fejti György az MSZMP képviseletében hétfőn azt mondta, hogy
a magyar társadalom széles rétegei nem kérdőjelezik meg a jelenlegi
Országgyűlés legitimitását. Tudjuk, hogy több független politikai
szervezet szerint, mint ahogy te is mondod, a jelenlegi
Országgyűlés nem tükrözi az ország lakosságának politikai
keresztmetszetét. Tehát véleményed szerint, ha jól értettelek,
erkölcsileg nem tekintheti magát minden jelenlegi magyar képviselő,
nem tekintheti mandátumát érvényesnek, akkor megoldást jelentene az
a javaslat, átmeneti megoldásként, ami már ugye többször
elhangzott, hogy az MSZMP-nek biztosítsák a mandátumok felét egy
következő választáson vagy legalábbis valamennyire a többségét.
    
    Tehát éppencsak, hogy többségben legyen, annyi mandátumot
biztosítsanak számára. Megoldás-e ez?
    
    - Először visszatérnék még ahhoz, amit Fejti György mondott. Azt
hiszem, itt helyes definíciója az egésznek, hogy eddig még nem
kérdőjelezték meg, mert ez nagyon cseppfolyós helyzet, és még nem
tudjuk, hogy mondjuk hat-nyolc héten belül mi történik. Na most,
ami a kérdés többi részét illeti, itt nemcsak, nem annyira erkölcsi
kérdésről van szó, hanem politikai kérdésről, és a kettőt tényleg
nem szabad összezavarni, mert nagyon nehéz a mai politikában bárhol
erkölcsi érvekkel élni. Azt hiszem, a helyzet az, hogy csak ez a
mai állapot az, ami megadja a keretet és ezen belül
valamiféleképpen a létező hatalom birtoklói, tehát a kommunista
párt és az állami bürokrácia és a többi elitnek a hatalmát le kell
építeni úgy, hogy ne ijedjenek meg, hogy ennek a vége egy
katasztrófa lesz számukra. Tehát, valamiféleképpen egy országos
listával vagy valahogyan meg kell oldani a folytonosságot, de azért
ne úgy, hogy ez kikristályosodjon és végleges legyen, és aztán
visszarendeződik az egész.
    
    Tehát, hogy az átmenet ne váljon egy olyan hosszú átmenetté, hogy
az már egy állapottá váljon. Na most nagy nyomás nehezedik számos
országos listán megválasztott képviselőre, hogy mondjon le. Milyen
előnyeit és milyen hátrányait látod az országos listának?
    
    - Hát az országos listának a folytonosság a legnagyobb előnye, és
tényleg a mai körülmények között valahogyan ezt biztosítania is
kell, mert azt hiszem, hogy Magyarország most nem tudna elviselni
egy cezúrát, egy forradalmat. Azonban annyiban hátrányos, hogy ezek
a képviselők nincsenek beválasztva, tehát hiányzik a legitimitás.
    
    - És milyen mértékben lehetne nyomást gyakorolni extra-
parlamentáris módszerekkel a képviselőkre? Van-e határvonal
egyáltalán a társadalmi vita, a lobbyzmus, és a nyomás-gyakorlás
között?
    
    - Nincsen, és ez egyrészt az adott helyzetből adódik. Tehát minden
cseppfolyós és az új politikai rendszer most alakul ki. Ugyanakkor
egy egészséges politikai rendszerben ezek a határvonalak amúgyis
elmosódnak. Hogyha például az igazságügyi miniszter az Egyesült
Államokról beszélt, hát ott van egy nagyon fejlett lobbyrendszer,
ahol elég nehéz megtudni, hogy tulajdonképpen honnan származik egy
kezdeményezés. Na most, a mostani magyar körülmények között azt
hiszem, hogy mi tanúi vagyunk egy nagy társadalmi, politikai,
gazdasági vitának, és ez részben az Országgyűlés keretein belül
megy végbe, részben nem, részben a nyilvánosság előtt, és ez egy
ilyen tanulási görbe. Ezeket a dolgokat, ezeket a folyamatokat meg
kell tanulni a magyar társadalomnak, végső soron 40 évig nem vett
részt az igazi politikában, és ez nem egy könnyű folyamat. +++
    


1989. március 8., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD