Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Országgyűlés

München, 1989 március 8. (SZER, Világhíradó) - Kasza László
jelentkezik Budapestről, beszámolóval az Országgyűlés mai
ülésszakáról és interjúval Király Zoltánnal.
    
    - Ez az ülésszak ügyrendi vitával kezdődött, amelynek paragrafusait
Horváth Lajos soros elnök, ha ismerte is, nem mindig tudta
átültetni a gyakorlatba. Így történt, hogy öt percen belül
háromszor változtatta meg véleményét abban a kérdésben, hogy
támogatják-e a napirendként önálló indítványokat, vagy nem. Maradt
az, hogy igen - s ez új légkör jele a magyar parlamentben, nem
söpri le egyszerűen a Ház elnöke azokat a javaslatokat, amelyek nem
illenek bele az előre megírt forgatókönyvbe.
    
    De persze maradt az is, hogy ezeket aztán szépen egymás után
leszavazta az a nagy többség, amely még mindig úgy tartja fel a
kezét ahogy, és amikor megkívánják tőle.
    
    Megint az történik, hogy beszélni szabad, de marad minden a
régiben?
    
    Hadd ne válaszoljak erre a kérdésre. Mondjuk inkább azt, hogy
legalább beszélni lehet, és a beszédből gyakrabban lesznek
ellenőrizhető cselekedetek, mint a hallgatásból, vagy hallgatási
kényszerből.
    
    De vissza az eseményekhez: a nap a parlament elnökének: Stadinger
Istvánnak lemondásával kezdődött. Sarlós István után ő a második
olyan országgyűlési elnök rövid idő alatt, aki nem emelt fővel
távozott.
    
    Király Zoltánt kérdeztem - szegedi képviselőt -, hogy
sikerélménynek könyveli-e el Stadinger lépését, hiszen neki komoly
szerepe volt abban, hogy az elnök lemondott.
    
    - Én inkább azt sajnálom - tehát nem sikerélményként fogom fel -
azt sajnálom, hogy Stadinger István akkor már nem vonta le a
konzekvenciáit - már az ő cselekedeteinek, vagy a vitavezetésének
konzekvenciáit - tehát hogy nem eleve magától jutott erre az
elhatározásra már abban az időben.
    
    Végülis nagy dolog, de mindegy a végeredményt tekintve, de azt
hiszem, hogy az is szerepet játszhatott ebben az ő döntésében, hogy
hiú emberként elég nehezen tudta elviselni a kritikát, hiszen
akkor, amikor nekem válaszolt a múltkori országgyűlési ülésen,
amikor megbíráltam, akkor is egyszerűen elhatárolta magát attól,
tehát hogy ő igenis a kollegialitás szellemében, a házszabályok
szerint járt el.
    
    Egyszerűen nem volt képes kellően fogadni mindezt. Most aztán így
elég sok bírálat érte, a kabarétól kezdve sok komolyabb cikken
keresztül. Ezt nem tudta kellően tolerálni, és felmerült ez a bős-
nagymarosi újabb indítvány, amely nyilvánvaló volt, hogy előkerül
itt a mostani parlamenti ülésszakon - azt hiszem ez volt talán azt
utolsó. Ezek az én feltételezéseim. Ez viszont eleve szemlélteti a
politikai vereséget.
    
    - Közben bejelentették, hogy nemcsak Stadinger István, hanem hat
parlamenti képviselő is lemondott. Közülük hárman: Cservenkáné,
Apró Antal és Molnár Frigyes azért, mert aláírásgyűjtési akció
indult visszahívásuk érdekében kerületükben. A parlament 22 tagú
jelölő bizottságot nevezett ki, amely most javaslatokat fogad el a
következő parlamenti elnök személyére. Ez meglehetősen
látszattevékenység, hiszen alig fér kétség ahhoz, hogy az MSZMP
jelöltje: Szűrös Mátyás kerül ezen - a politikusok számára immáron
veszélyessé vált - székbe.
    
    Ezután javasolta Király Zoltán, hogy ne tűzzék napirendre a Munka
Törvénykönyvét módosító, és a sztrájkot bizonyos esetekben
engedélyező törvényt. Az előterjesztést rossznak, az időpontot
pedig elhibázottnak látja.
    
    Közvetlenül utána Szentágothai János akadémikus javasolta, hogy a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vegyék fel ismét a
napirendre. Egy másik képviselő hozzátette, hogy állítsák le az
építkezéseket a népszavazás kimeneteléig.
    
    Németh Miklós miniszterelnök taktikai javaslattal elodázta az
ügyet. Azt terjesztette elő, hogy a május-júniusi ülésszakon a
népszavazási törvénnyel együtt tárgyalják Bős-Nagymaros ügyét. A
parlament neki adott igazat.
    
    Miután az alkotmánymódosítási vitával telt el az idő, Kulcsár
Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésén még mindig folyik az
eszmecsere a budapesti Parlamentben. +++


1989. március 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD