Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

A bécsi leszerelési tárgyalások

München, 1989. március 8. (SZER, A mai nap) - Bécsben amerikai-
szovjet külügyminiszteri megbeszélések kezdődtek. Bakernek és
Sevardnadzének ez az első hivatalos tárgyalása. Egy amerikai
szóvivő közlése szerint a találkozótól azt várják, hogy egy új
szuperhatalmi kapcsolathoz megadja az alaphangot.
    
    A kétórásra tervezett találkozó napirendjén szerepel a Közel-Kelet,
Afganisztán és a leszerelés kérdése. Az amerikai szóvivő közölte
továbbá, hogy Baker bizonyos emberi jogi témaköröket is fel kíván
vetni a mai megbeszélésen.
    
    - A bécsi konferencián Howe brit külügyminiszter adta elő a NATO-
nak a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozó tervét, a
Varsói Paktum nevében Sevardnadze szovjet külügyminiszter tette meg
ugyanezt.
    
    Következő hírmagyarázatunkban arra a kérdésre keresünk választ,
hogy mi a közös a javaslatokban, és mi választja el a két katonai
szövetség nézeteit.
    
    - A NATO javaslatok már a tegnapi ülés előtt többé-kevésbé
ismeretesek voltak, Sevardnadze szovjet külügyminiszter
bejelentései azonban nem. Összehasonlításuknál mindenekelőtt azt
kell figyelembe vennünk, hogy külügyminiszterek természetesen nem
bocsátkoztak részletekbe, ezeknek a kidolgozása a csütörtökön
kezdődő szakértői tárgyalások feladata lesz.
    
    Az alapelveket tekintve több pontban hasonlóság mutatkozik a NATO
és a Varsói Szerződés elgondolásai között. Az egyik ilyen
hasonlóság, amely talán a legfontosabbnak tekinthető a hagyományos
fegyverzetű erők tényleges csökkentése szempontjából, a közös felső
határ kimondása.
    
    A Varsói Szerződés ezzel lényegében elfogadta a NATO már évekkel
ezelőtt bejelentett tervét, amelyet 15 éven keresztül
visszautasított, holtpontra juttatva ezzel a magatartásával a
korábbi tárgyalásokat.
    
    A NATO-ban ugyanis abból indultak ki, hogy nem abban kell
megállapodni, hogy melyik fél hány katonát, és milyen fegyverzetet
von ki a tárgyalás alatt álló térségből, mert a kölcsönös biztonság
garantálása szempontjából azoknak az erőknek van jelentőségük,
amelyek a térségben maradnak. Más szóval, a térségben megmaradt
katonai erőt kell pontosan meghatározni.
    
    Ezt az elvet a jelek szerint a Szovjetunió és szövetségesei
elfogadták ugyan, de ennek a fennmaradó erőnek a nagyságrendje
szempontjából még eltérőek a vélemények.
    
    A szovjet külügyminiszter szerint ezt az erőt 10-15 százalékkal
alacsonyabbra kellene szabni annál a szintnél, amely jelenleg a
legalacsonyabb a két katonai tömbben.
    
    Sevardnadze nem mondta ki ugyan, de gyakorlatilag a NATO szintjéről
van szó, ezt a Szovjetunió is elismerte.
A NATO 5-10 százalékos csökkentést javasol egyszerűen azért, mert a
frontvonalban álló NATO-erők már ma is olyan ritkák, hogy alig
képesek ellátni a NATO tagországok védelmét. Ezenkívül ellenőrzési
nehézségek adódnának abból, ha a Szovjetunió által javasolt
mértékben ritkítanák ki a szárazföldi csapatok számát.
    
    A NATO-alakulatok viszony léig csekély számából származik a szovjet
részről a kelet-nyugati határ mindkét oldalán javasolt különleges
zónákkal kapcsolatos elutasító NATO álláspont is.
    
    A NATO-nak nincsen úgynevezett mélységi védelme, ezt a fegyverben
tartott alakulatok létszáma és a földrajzi viszonyok nem teszik
lehetővé. A NATO-védelem az első harcvonalra, közvetlenül a határ
mellé összpontosul, a szovjet javaslat ezt gyengítené, mert a határ
menti zónákban előírna, hogy ott mennyi katonaságot és fegyvert
tarthatnának.
    
    A leglényegesebb különbség azonban a taktikai nukleáris fegyverek
és a légierő csökkentése terén mutatkozik. A NATO-ban úgy látják,
hogy a harctéri atomfegyverekről egyelőre nem mondhatnak le, mert
ezek nemcsak a Varsói Szerződés számszerű fölényét, hanem a NATO
több stratégiai hátrányát is hivatottak kiegyenlíteni. Ezen
hátrányok pedig fennmaradnak akkor is, ha a tárgyalások
eredményeként sikerül leépíteni a Varsói Szerződés számszerű
fölényét.
    
    Mint Sevardnadze javaslatából kitűnik, a Varsói Szerződés államai
továbbra is ragaszkodnak a flották erejének csökkentéséhez, és a
tárgyalásokba ezenkívül a légierőt is be akarják vonni.
    
    Geostratégiai meggondolásokból a NATO nem engedhet meg magának
lényeges flottacsökkentést, mert védenie kell az Amerikából
Európába vezető tengeri utakat csakúgy, mint a két semleges alpesi
köztársaság, Ausztria és Svájc földrajzi beékelődésével egymástól
elvágott két NATO-szárny utánpótlását, különösen a Földközi-tenger
térségében. A légierő esetében pedig a nemrégen nyilvánosságra
hozott szovjet számadatok adnak okot a NATO idegenkedésére.
    
    A Szovjetunió a NATO oldalán óriási fölényt mutatott ki azzal, hogy
beleszámította az Amerikában és Kanadában állomásozó harci gépeket
a NATO erejébe. Ezenkívül a támadó és elhárító feladattal
rendelkező repülőgépeket, harci feladatuk figyelembe vétele nélkül.
    
    Saját légierejét ezzel szemben csak a saját nyugati katonai
körzeteiben és a kelet-európai szövetséges államok területén
állomásoztatott bizonyos típusú repülőgépek összeszámolásával
határozta meg.
    
    A repülőgépek könnyen mozgathatók, és nem kell sok fantázia ahhoz,
hogy a térképre tekintve világossá váljék: egy repülőgépnek
könnyebb eljutnia az Urai-hegységtől Berlinig, mint Amerikából vagy
Kanadából Bonnig. A repülőgépek mozgékonyak, és éppen ezért
hollétük ellenőrzése is rendkívül nehéz feladat lenne.
    
    A Varsói Szerződésnek valószínűleg nincsen ínyére az a NATO
javaslat, hogy a jövőben meghatározandó, egymással szemben álló
erőket egy előre megállapított kvótarendszer szerint
állomásoztathassák az idegen országok területén.
    
    A NATO javaslata többek között azt jelentené, hogy a Szovjetunió
csak 3200 alappáncélost tarthatna a szövetségesei országaiban, a
jelenlegi 10-11 ezer helyett.
    
    A hagyományos fegyverzetű erők csökkentését 15 éven keresztül
akadályozó ellenőrzés kérdése a tegnap mindkét részről elhangzottak
alapján nem fog komoly problémát okozni.
    
    Még egy nem lényegtelen probléma vár megoldásra a csütörtökön
kezdődő tárgyalásokon, és ez a csökkentés ütemének meghatározása. A
NATO erről nem nyilatkozott.
    
    Sevardnadze szovjet külügyminiszter 3, egyenként két-három éves
fázist javasolt. +++


1989. március 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD