Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Alkotmány és alkotmánykoncepció

München, 1989. március 6. (SZER, Figyelő) - Alkotmány és
alkotmánykoncepció. Új sorozatunkat Székely Gábor nyitja meg.
    
    - Kedves hallgatóink! Figyelő című műsorunk mai adásában megkezdjük
az alkotmányosság, elsősorban a magyar alkotmány egyes kérdéseinek
a megvitatását. Ennek keretében vázlatosan áttekintjük a magyar
alkotmányosság ezeréves fejlődésének főbb szakaszait, a történelmi
alkotmány legfontosabb alapelveit.
    
    Ez az ezeréves fejlődés, ha nem is törések és időleges visszaesések
nélkül, de mégis lehetővé tette hazánk beilleszkedését az európai
államok sorába, és csatlakozásunkat a nyugati népek keresztény és
görög-római indíttatású civilizációjához.
    
    Az alkotmányozási folyamat, és az alkotmány kérdéseit ugyan nem
egymást követően tárgyaljuk a Figyelő adásaiban, de az egyes témák
kapcsolódnak egymáshoz. A magyar alkotmányosság időtálló
hagyományainak felelevenítése mellett ismertetjük néhány nyugat-
európai ország és az Egyesült Államok alkotmányát is. Ezek
bemutatásával arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy ezen
demokratikus országok társadalmi és-gazdasági sikereiben milyen
szerepe volt és van a korszerű alkotmányosságnak.
    
    A Figyelő adásaiban azonban mindenekelőtt az új magyar alkotmányra
vonatkozó elképzeléseket vesszük szemügyre. Az új alkotmányra
vonatkozó koncepció már két változatban is napvilágot látott. Ez
alkalommal annak a változatnak a néhány elvi kérdését vitatjuk meg,
amelyet Magyarország alkotmányának a szabályozási elvei- címmel a
Magyar Hírlap ez év február 23-i számában tettek közzé.
    
    Szerkesztőségünk két jogász tagja: Farkas Péter és Kézdy Pál vesz
részt a beszélgetésben.
    
    Első kérdésem, helyesebben kérdéseim a következők Kézdy Pálhoz: Mi
az alkotmány? A legfontosabb törvények foglalata, vagy pedig
alaptörvény? Mi a kettő között a különbség?
    
    - Az alkotmány nem a legfontosabb törvények foglalata, mert nem az
állam jogszabályi formát öltő akarata, hanem az államhatalom és a
társadalom egészének a megállapodása azokról az alapvető jogokról,
amelyek az állam és a társadalom felett állnak, és amelyeket az
állam sem szeghet meg semmilyen körülmények között. Ezért az
alkotmány nem lehet a gyorsan változó politikai viszonyok
függvénye, és nem lehet annak kiszolgáltatva. Ezzel szemben az
állam jogszabályi formát öltő döntései, amelyek nem tartoznak az
alapvető jogokhoz, a politikai viszonyok termékei, és azok alá is
vannak vetve a politikai viszonyok változásainak.
    
    Két világosan elhatárolandó joggal állunk tehát szemben: az egyik a
nagybetűvel írandó igazi jog, amit nem az állami törvényhozás
alkot. A másik a kisbetűvel írandó jog, amelyek az állam akaratát
kifejező jogszabályokat tartalmazza. Az igazi joghoz tartoznak az
emberi jogok és a politikai szabadságjogok, és azok az eljárási- és
szervezeti szabályok, ahogyan ezek betartását a társadalom egésze
ellenőrzi és kikényszeríti az államhatalomtól. Mivel ez az állam és
társadalom felett álló jog elsősorban az államhatalmat korlátozza,
az állam számára ír elő kötelezően betartandó szabályokat - ezért
az alkotmányt valójában csak az állam és szerveik szeghetik meg. Az
egyes állampolgárok megszeghetik az állam törvényeit, de az emberi
jogokat és politikai szabadságjogokat mindenekelőtt az állam és
intézményei szeghetik meg.
    
    - Mi az oka annak, hogy az úgynevezett szocialista alkotmányokat
nem lehetett betartani? Hogy az azok üres, politikai deklarációk
maradtak? Ismét Kézdy Pál!
    
    - Magyarországon az állam és az állami hatalom monopóliumával
rendelkező MSZMP által sem megsérthető valódi jog jelenleg nem
létezik. Van viszont egy alkotmánynak nevezett politikai
deklaráció, amely díszítőelem szerepét betöltő brossura. Ennyiben a
jelenlegi Magyarország nem jogállam, és valódi alkotmánya sincs. A
külső és belső kényszerűségek miatt engedékenyebb kommunista párt
megreformált, abszolút uralmával állunk még ma is szemben. Ha a
jelenlegi brossura-alkotmány rendelkezéseit a pártállam valamelyik
szerve megszegi, a sértett társadalom vagy állampolgár sehol sem
kereshet védelmet.
    
    A jelenlegi hatalmi elrendeződés még akkor sem teszi lehetővé a
valódi jog, a nagybetűs jog megteremtését, ha valamilyen csoda
folytán az MSZMP ezt elhatározná. Az alkotmánynak nevezett, ügyes
deklaráció joggá alakításához szankciókra és a szankciók
érvényesítését biztosító hatalmi megosztásra lenne szükség.
    
    A kommunista pártállam esetében az államhatalmi ágak egyensúlyának
a kialakítását a párt és az államhatalom következetes
szétválasztásával kell kezdeni. Erről azonban még ma sem akar
hallani az MSZMP. Ezt bizonyítja az új alkotmány koncepciója, amely
elhallgatja, illetve elkeni ezt a kérdést.
    
    - Te hogy látod, Farkas Péter?
    
    - Két dolgot azért hadd tegyek hozzá a kollégám álláspontjához.
    
    Ugyanis vannak olyan elvei az 1949-es alkotmánynak, amelyek igenis
megvalósultak. Ugyanis a ma is hatályban lévő alkotmány
alapkoncepciója nem más, mint a hatalom egységének és
oszthatatlanságának koncepciója. Ezeket a jogi fogalmakat átteszem
politikai fogalmakká, akkor máris megkapom a pártállamot - vagyis
azt a gazdasági, társadalmi, szociális és szociológiai
konstrukciót, ami az elmúlt évtizedekben Magyarországon
megvalósult. Ennek a pártállamnak a gazdasági, társadalmi
következményét ismerjük.
    
    Egy másik elem, ami szintén megvalósult az 1949-es alkotmányból, az
az állam paternalista felfogása. Mit jelent ez? Ez azt jelenti,
hogy az állam, mint egy kegyúr, adományozza a jogokat az
állampolgároknak. Garanciái ezeknek a jogoknak nincsenek, éppen
ezért a demokratikus felfogásnak is ellentmond, hiszen az állam
ezeket a jogokat bármikor önkényesen korlátozhatja, vagy akár
vissza is vonhatja.
    
    - Az új alkotmány koncepciójából kimarad az MSZMP vezető szerepének
a rögzítése. Nem az állam és a párt kellő szétválasztását jelenti
ez? Kézdy Pál!
    
    - Sajnos nem. Ez csak annyit jelent, hogy a jövőben többet akar
adni a látszatra a párt, de továbbra is igényt tart a vezető
szerepre, a játékszabályok önkényes meghatározásával. Ezt a
szocializmus szónak az alkotmányba való becsempészésével éri el.
    
    Ezzel a jobb sorsa érdemes fogalommal szégyenteljes játékot űznek a
kommunisták már Lenintől kezdve.
    
    A szocializmus szó eredeti, eszmetörténeti értelemben ugyanis azt
jelentette, hogy az egyéni és társadalmi szabadságot ki kell
egészíteni az egyelő esélyek szabadságával, a gyengébbek
védelmével, a társadalmi gondoskodás intézményeivel - egyszóval a
nagyobb társadalmi felelősséggel.
    
    Ezzel szemben Marx a szolidaritás helyébe az osztályharcot
állította, Lenin pedig megtagadta a demokráciát és az emberi
jogokat, valamint a politikai szabadságjogokat. Sztálin
kizárólagossá tette a legkizsákmányolóbb tulajdonformát, az állami
tulajdont, és a mezőgazdaságban visszaállította a földhöz kötött
jobbágyság intézményét a kolhoz-rendszerrel. A kommunisták aztán
ezt elnevezték reálszocializmusnak. Az MSZMP ugyan már nem
ragaszkodik a sztálinista szovjet szocializmus számos
intézményéhez, mert például feladta a központi tervgazdálkodás és
az egyedül üdvözítő állami tulajdon dogmáját. Hajlandó a
piacgazdálkodás egy torz, korlátozott változatának a bevezetésére
és még a többpártrendszer egy korcs változatát is kész elfogadni.
    
    Már feladta a kommunista reálszocializmus minden vívmányát - egyet
azonban nem adott fel: nem hajlandó feladni ebből az úgynevezett
szocializmusból - és ez a tényleges hatalom megtartása akár
egypárti, akár többpártrendszer keretében.
    
    Ezért nem lehet szó egyenjogú pártok szabad versenyéről a politikai
hatalomért, ezért nem lehet szó az állam és az MSZMP teljes,
szétválasztásáról, ezért kell beírni az alkotmányba, hogy a pártok
csak akkor alkotmányosak, ha elfogadják ezt az MSZMP szája-íze
szerint értelmezett szocializmust - azaz ha elfogadják, hogy
továbbra is az MSZMP-é legyen a politikai hatalom oroszlánrésze,
amely a teljes csődbe vezette felelőtlenül az országot.
    
    Az igazi alkotmánynak azt kellene biztosítania, pontosan azt
kellene biztosítania, hogy egy ilyen felelőtlen szervezetet
társadalmi robbanás nélkül el lehessen távolítani a hatalomból,
mert egyes személyek eltávolítása sajnos nem elegendő. A kommunista
szocializmus nem azért jutott csődbe, mert középszerű vezetők
odajuttatták - mint az a napokban Grósz Károly mondotta -, hanem
mert ez a rendszer ab ovo egy tévedésnek bizonyult utópia véres
megvalósítása érdekében önhitten félredobta az emberi jogokat és a
politikai szabadságjogokat, megtagadta az egyénnek az emberi
civilizációval kialakult jogait és erkölcseit, megerőszakolta
valósággal az emberi természetet.
    
    De a tervezett koncepció - ha alkotmány lesz belőle - nem teszi
lehetővé az MSZMP felelősségre vonását, és még kevésbé az
eltávolítását a hatalomból. A pártközpontnak, mint az egyetlen
főhatalmi centrumnak továbbra is módjában áll majd az alkotmány
büntetlen megszegése, mert az MSZMP főhatalmának és előjogainak a
felszámolása nélkül ezen nem változtat az államhatalmi ágak
tervezett megosztása.
    
    Továbbra is az MSZMP hatalmi ernyője alatt kell hogy működjenek,
továbbra is a párt szuverenitása érvényesül, és nem az egész
társadalmat képviselő népszuverenitás.
    
    - Így látja Kézdy Pál! Van-e ehhez hozzáfűzni valód Farkas Péter?
    
    - Talán annyit, hogy véleményem szerint az alkotmány teljes
koncepcióján egy alapvető elméleti, ideológiai zavar húzódik végig.
    
    Mert mit olvasunk az alapelveknél? Idézem: "Az alkotmányban
jelenjenek meg a szocialista társadalmi berendezkedés modern,
tudományosan megalapozott elvei". Most arról nem beszélek, hogy én
tanultam tudományos szocializmust magyar egyetemen, de megmondani
nem tudom, hogy ezek milyen elvek, és ma Magyarországon filozófiai,
ideológiai vita folyik ezen a kérdésen. Mindenesetre az alkotmány
koncepciója ezeket az elveket tételesen nem sorolja fel.
    
    Ugyanakkor másféle elveket találunk az alkotmány koncepciójában.
    
    Ilyen a népfelség elve, a hatalmi ágak elválasztásának elve, az
szektorsemlegesség elve, ugyanakkor más közjogi intézmények, mint
például a köztársasági elnök, az állampolgári jogok szószólója, az
alkotmánybíróság, a számvevőszék - mind-mind nem szocialista elvek,
nem szocialista közjogi intézmények.
    
    Csupán egyet ragadnék ki most részletesebben: a hatalmi ágak
szétválasztásának elvét, amellyel a koncepcióban is találkozunk.
    
    Montesquieu-nél találkozunk vele először részletesen kifejtett
formájában, A törvények szelleméről című könyvében, amelyet 1748-
ban írt. Ezt veszi át a mai modernnek nevezett alkotmánykoncepció.
    
    Kétségtelen, hogy a Montesquieu-féle elmélet bevált a gyakorlatban,
mert már az 1791-es francia alkotmány is ezen nyugodott, és
későbbiekben Nyugaton több alkotmány is.
    
    Az alapvető bajt itt abban látom, hogy maga a parlament nem
szocialista közjogi intézmény - ezzel a szocialista ideológia, a
kommunista ideológia egyszerűen nem tud mit kezdeni. Ugyanis a
pártok nélküli parlament, ahol nem ütköznek politikai vélemények,
politikai frontok, az mindig élettelen, semmilyen valódi közjogi
funkciót nem tölthet be, csupán egy hatalmi csoport, jelen esetben
az MSZMP szavazógépezetének szerepét játszhatja el.
    
    - Az elvi jellegű problémákról a konkrét kérdésekre rátérve milyen
újat javasol az igazságszolgáltatás területén az
alkotmánykoncepció? Ismét Farkas Pétert kérdezem!
    
    - A változások, amelyeket a koncepció javasolt - többirányúak.
    
    Először is új közjogi intézményekkel találkozunk. Az alkotmány
bíróság intézményét ugyan már az 1989. évi első törvény bevezette,
de még nem lépett hatályba, részletes kidolgozása, feladatkörének
meghatározása még várat magára.
    
    A bíróság átalakítása az egyik központi eleme az
igazságszolgáltatásban tervezett változtatásoknak - mégpedig
kétfokú fellebbezési eljárást kívánnak bevezetni. Ha ez megvalósul,
akkor a bírásági szervezet a következőképpen fog kinézni:
Legfelsőbb Bíróság, az ország hat regionális központjában
ítélőtábla, minden megyében Törvényszék, helyi bíróságok pedig
lesznek városokban és esetenként nagyközségekben. Ehhez annyit
hozzáfűznék, hogy egy ítélet nem attól függően lesz jó vagy rossz,
hogy hányszor lehet megfellebbezni. Itt sokkal inkább arra kellene
helyezni a hangsúlyt, hogy olyan szervezeti- és munkafeltételeket
kellene kialakítani, amelyek biztosítanák, hogy a magyar
jogásztársadalom színe-java kerüljön a bírói székekbe. Ma ezek a
feltételek nincsenek meg. Az anyagi feltételeket is biztosítani
kellene.
    
    Ugyanakkor nagyon jelentősnek tartom az ügyészségi szervezettel
kapcsolatos terveket. Az ügyészségről tudni kell azt, hogy
funkciója nem más, mint a törvényesség őrének szerepe. Ezt a
funkciót még Lenin tulajdonította az ügyészségnek, és lényegében a
kelet-európai országokban az ügyészség a lenini elveken nyugszik.
    
    Hogy ez a szervezet milyen mértékben mondott csődöt: képtelen volt
eleget tenni ennek a feladatnak - azt mi sem bizonyítja jobban,
hogy maga a koncepció, a Központi Bizottság által jóváhagyott
koncepció is az ügyészség teljes megszűnésével számol. Ha ez
megvalósul, akkor az ügyészségi apparátus beolvadna az Igazságügyi
Minisztériumba, és a Legfőbb Ügyész az igazságügyi miniszter egyik
helyettese lenne.
    
    A meglévő funkciókat más szervek vennék át - ilyen az
alkotmánybíróság -, a nyomozati szakban a vizsgálóbíróság, az
általános , felügyeleti jogkörben a számvevőszék, és az
állampolgári jogok szószólója.
    
    - Péter! Mi lett ...
    
    - Szabadna egyetlen gondolatot ehhez hozzátennem.
    
    - Tessék Kézdy Pál!
    
    - Az én gyakorlati tapasztalataim azt bizonyították, hogy az
ügyészség kommunista formájában a hatalommal való visszaélés egyik
leghatékonyabb eszközének bizonyult, mert a pártközpontból kapott
telefoni utasításra bármikor a Legfőbb Ügyészség megóvhatott
bármilyen ítéletet, bármilyen határozatot és nekem konkrétan
tudomásom van arról, hogy nemegyszer a Legfőbb Ügyész a saját
határozatát óvta meg, mert a pártközponttól kapott egy illetéktelen
beavatkozást. Tehát tulajdonképpen a hatalommal való visszaélés
hatékony eszközének bizonyult a jelenlegi ügyészi szervezet.
    
    - Köszönöm Kézdy Pál! Ismét Farkas Péterhez fordulok! Mire lenne
jó? - jelentene-e lényeges előrelépést az a néhány új intézmény,
amelynek a bevezetését javasolja az alkotmánykoncepció?
    
    - Ez mindig csak utólag derül ki, hogy előrelépünk, hátralépünk,
vagy pedig stagnálunk?
    
    Kétségtelenül vannak új intézmények. Az egyik -, amiről már
lényegében szó is volt: ez az állampolgári jogok szószólója. Ez a
közjogi intézmény a skandináv országokban alakult. Ott bevált.
    
    Szocialista országok is próbálkoztak vele. Lengyelországban is van,
ott nem vált be. Lényegében egy panasziroda szerepét tölti be, 10
ezrével fordulnak hozzá állampolgárok, elárasztják a legkülönfélébb
panaszokkal - gyakorlatilag nem sokra jó.
    
    Azt tudnám mondani, hogy a közjogi intézményeknek is van
klímaérzékenysége. Nem mindegy, hogy milyen társadalmi-politikai
légkörben tevékenykednek. Az állampolgári jogok szószólójának
súlyát ugyanis a parlament adja meg. Ha a parlament gyenge, ez a
közjogi funkció is gyenge lesz.
    
    - Sajnos lenne még néhány kérdés, amelyet meg kellene beszélnünk,
azonban a következő egy perc már csak arra nyújt módot, hogy
megköszönjem nektek, Farkas Péter és Kézdy Pál a közreműködést, és
megígérjem hallgatóinknak, hogy ezt a kötetlen beszélgetés-
sorozatot folytatjuk a Figyelő műsorában, és a további kérdések
megvitatására is remélem bővebben lesz idő.
    
    Két kollégámnak tehát ismét megköszönöm a közreműködést, és az
alkotmányosságról, és magáról az alkotmányról és az
elképzelésekről, és a nyugati alkotmánymintákról a beszélgetés-
sorozatunkat meghatározott időben a Figyelő műsorában folytatjuk -
erről időben értesítjük hallgatóinkat. +++
    


1989. március 6., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD