Rendszerváltás és az MTI

	A szegénység problémája
Washington, 1989. február 26. (Amerika hangja, Világhíradó) - A szovjet, magyar és lengyel hivatalos körök évtizedek óta most először nem tagadják a szegénység létezését. A gorbacsovi glasznoszttyal összhangban a szovjet újságokat elöntötték az olvasók levelei, amelyekből megismerhetjük az eddig rejtett nyomorúságot. A Komszomolszkaja Pravda a közelmúltban kijelentette: a szegénység nem újság - nemzeti tragédia. Szovjet statisztikák szerint az átlagos szovjet ember négyszer, sőt tízszer annyi ideig dolgozik, mint az amerikai, hogy megszerezze az alapvető élelmiszer-szükségletét. A legtöbb szovjet szociológus egyetért, hogy a szegénységi szint havi 75 rubelnél kezdődik. A szovjet hatóságok szerint az állampolgárok tízmilliói, a lakosságnak legalább a 20 százaléka nem éri el ezt a szintet sem, és havi 75 rubelnél kevesebből próbál megélni. A Munkaügyi és Társadalmi Állami Bizottság közgazdasági részlegének vezetője kijelentette: több mint 43 millió ember havi jövedelme kevesebb 75 rubelnél. Nyugati szakértők véleménye szerint az ország 58 milliónyi nyugdíjasa szenved a legtöbbet. Tavaly jelentették, hogy a szovjet nyugdíjasok több mint egyharmadának még 58 rubelt sem ér el a havi jövedelme. A szovjet sajtóban közzétett levelek szerint a lakbér és a minimális élelemadag megvásárlása után nem képesek a legszükségesebb orvosságokat sem megvenni. Magyarországon a televízió és a sajtó újabban megjelent riportjaiból kivilágló hatalmas méretű szegénység megdöbbentette a lakosságot. A tízmillió-hatszázezer magyarnak körülbelül egynegyede szegénységben él. A 80-as évek eleje óta csökkentek a reálbérek a magas infláció, az állami szubvenciók hirtelen megnyirbálása, és a nemrég bevezetett jövedelmi adó miatt. Hivatalos felmérések szerint a szegénység elsősorban a két- vagy többgyerekes családokat, és az idős nyugdíjasokat sújtja. A nyomor különösen súlyos a négyszázezer fős magyar cigányság soraiban - jelentette ki egy magyar közgazdász, Juhász Margit, a New York Times-hak adott interjúban. A Lengyelországba látogató nyugati újságírók leírják, hogy a lakáshelyzet a lakosság nagy része számára nem kielégítő. A fiatal munkások szállásain nincs konyha és melegvíz. Hivatalos statisztika szerint legalább hárommillió ember vár lakásra, és további 20-30 évet kell várniuk arra, hogy állami lakáshoz jussanak. Romániából jelentik a nyugati diplomaták, hogy az élelmiszerek, a gyógyszerek és fogyasztási cikkek 10 éve tartó hiánya a lakosság puszta létét fenyegeti. A fűtetlen lakások, munkahelyek és kórházak miatt Románia lett Európa katasztrófa sújtotta területe - írja az olasz Corriere della Sera. A fix fizetésből élő lakosság képtelen elviselni az orvosi ellátás magas költségeit. A legtöbb kelet-európai szakember és társadalomtudós egyetért abban, hogy egyre nagyobb szükség van valamiféle átfogó állami tervre a szegénység problémájának orvoslására. +++ 1989. február 26., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »