|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Gyülekezési törvény
|
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Független szervezetek képviselői beadvánnyal fordultak az Országgyűléshez. Változtassák meg a gyülekezési törvénynek azt a passzusát, amely tiltja, hogy a Parlament épülete előtt demonstrációt lehessen tartani. A beadványt elküldték a Magyar Távirati Irodának, amely azonban a szöveg csonkított változatát hozta nyilvánosságra. Most közöljük a hiteles, eredeti szöveget: "Állampolgári kezdeményezés az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa módosítása tárgyában. Tisztelt Országgyűlési Alulírottak, demokratikus független szervezetek képviselői, arra kérjük az Tisztelt Országgyűlést, hogy módosítsa az 1989. évi 3. sz. törvény 4. paragrafusa szövegét. Kérésünket azzal indokoljuk, hogy véleményünk szerint a törvény jelen formájában abszurd, betarthatatlan, és sérti a nemzet önérzetét. A hivatkozott törvény így szól: Rendezvény szervezése és megtartása az Országház közvetlen környékén - Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér, illetőleg Széchenyi rakpart Országház előtti szakasza - tilos. A rendelkezés abszurd, hiszen előírása alapján a rendőrségnek be kellene tiltania, majd feloszlatnia például az augusztus 20 -iki tisztavatásokat, az őrségváltásra, vagy külföldi vendég fogadására összegyűlteket. A törvény ugyanis - nagyon helyesen - nem tesz különbséget állami és társadalmi rendezvény között. Elfogadhatatlannak tartjuk a rendelkezést azért is, mert lehetetlenné teszi, hogy állampolgárok békés demonstrációval kifejezhessék helyeslő, vagy elítélő véleményüket az Országgyűlés, vagy a kormány munkájáról. Elfogadjuk általános demokratikus alapelvként, hogy a népképviselet munkáját nem lehet akadályozni. Megítélésünk szerint azonban a békés demonstrációk megfogalmazta társadalmi akarat a képviselőket nem akadályozza, hanem éppenséggel segíti munkájukban, a tájékozódásban. Az Országgyűlés munkájának zavartalanságát úgy is biztosítani lehet, hogy a szimbolikus parlamenti mérföldet, melyen belül a tüntetők nem közelíthetik meg az Országház épületét, nem az egész Kossuth térre és a rakpart egy szakaszára mondják ki, hanem csak a Kossuth tér körülbelül egyharmadát lefoglaló aszfaltsávra, az Országház valóban közvetlen környékére. Betarthatatlannak, és a nemzeti önérzetet sértőnek tartjuk az előírást továbbá azért is, mert például március 15-ikén, nemzeti ünnepünkkor tiltja, hogy egy szál virágot, koszorút elhelyezzünk Kossuth Lajos szobránál, hogy megemlékezzünk demokratikus forradalmainkról. Különösen aggályos ez most, hogy a március 15-iki független megemlékezést szervezzük. Körülbelül 50-100 ezres tömegre számítunk az ezévi megemlékezésekkor, és természetesen a már évtizede hagyományos útvonalat kívánjuk bejárni - Petőfi-szobor, Batthyány emlékmécses, Kossuth-szobor, Bem apó szobra és végül Kölcsey-szobor. Lehetetlenség ebből a sorból kihagyni a Kossuth-szobrot. Súlyos kárt okozna a demokratizálódás ügyének, ha emiatt a rendőrség betiltaná vagy feloszlatná a független megemlékezést. Már pedig ha a paragrafus érvényben marad, ezt kell tennie. Független demokratikus szervezeteink többször hangot adtak alapelvünknek. Munkájuk során is ezt bizonyították. Békés, törvényes eszközökkel küzdünk a demokratikus Magyarországért. Éppen ezért kérjük a Tisztelt Országgyűlést, változtassa meg, illetve egészítse ki az említett törvényhelyet olyan értelemben, hogy az Országgyűlés munkájának zavartalanságát és a békés demonstrációk, megemlékezések feltételeit egyidejűleg biztosítsa. Kelt Budapesten, 1989. február 6-ikán. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nevében Vígh Károly, a Fidesz nevében Rockenbauer Zoltán, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevében Pártay Tivadar, a Magyar Demokrata Fórum nevében Csoóri Sándor, és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Solt Ottília" - írták alá. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|