Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
Kordokumentumok
1989.06.03
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 3-4.

A kisgazdapárton belül a Nagyválasztmány összehívásával, helyével, napirendjével, sőt az összehívó személyével kapcsolatos vita újra és újra fellángolt. Lényegében két tábor volt. A nagyobbik és a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottságot támogatók a napirend körében első helyen az ideiglenes vezetés munkájáról kívántak hallani. A másik kisebbik csoportosulás, amelyik Pártay Tivadarhoz állt közelebb egy április 16.-i debreceni gyűlésen felhívást tett közzé, amelynek két lényeges eleme volt. Az egyik, hogy az Intéző Bizottság kérje fel Pártay Tivadar pártelnököt a nagyválasztmány összehívására, a másik pedig, hogy a leendő nagyválasztmányon az első számú napirendi pont az országos vezetőség megválasztása legyen. A megyék döntő többsége ezt a javaslatot nem tudta elfogadni. Éppen az Intéző Bizottság volt az, amelyik ragaszkodott a Jurtabeli választáshoz, ahol ideiglenes elnöknek Vörös Vincét választotta meg, ami annyit jelent, hogy a nagyválasztmányt csak ő hívhatja össze. A debreceniek javaslata azért is ellentmondásos volt, mert, ha ők Pártay Tivadart tekintik a pártelnöknek, akkor miért fordulnak az Intéző Bizottsághoz, amelyről tudják, hogy egyértelműen elfogadják a Jurtabeli nagyválasztmány döntéseit, amely viszont ideiglenes pártelnöknek Vörös Vincét választotta.

Ilyen huzavona után az Intéző Bizottság Vörös Vincével az élen úgy döntött, hogy június 3.-ra és 4.-re az érdi Művelődési Házba összehívja a nagyválasztmányt, amely megtörtént.

Június 3-án a kétnapos nagyválasztmányi ülést reggel 9 órakor Vörös Vince nyitotta meg.

Gyöngyös vidék borával köszöntötte a megjelenteket, mondván, hogy ez jelentse a tüzet és a lelkesedést, amely áthatja sorainkat, és felemeli újból pártunkat. Hevesből jött a búzakenyér is, amely - mint mondotta - a "magyar föld életerejét jelenti és felemeli nemzetünket. Végül jöjjön el a békesség a pártba, hogy egységesen lehessen munkálkodni a nemzet javára." Ezután tájékoztatta a nagyválasztmányt arról, hogy a jelenlévő Pártay Tivadar egészségi állapota miatt nem tudja végigülni az egész ülést és ezért most elsőnek neki adja meg a szót.

Tivadar bácsi szép beszédet mondott. Búcsúzni jöttem el hozzátok, - kezdte - és a búcsú mindig fájdalmas. A búcsú, az elválás - folytatta - egy kicsit mindig meghalás. Ezután beszélt a pártnak 1930-ban történt megalakulásáról, arról, hogy ő ott volt az alapítók között meg a háború utáni évekről, a Buda-déli, majd a kistarcsai internáló táborban eltöltött évekről, azután a recski haláltáborról, az Andrássy út 60.-ról. Keserű irónia is volt a beszédében. Midőn a pártban jelentkező széthúzást elemezte, elmondotta, hogy ilyenkor az ember megszokta a különböző becsmérléseket. Írásban jelent meg, nem is egyszer - folytatta -, hogy rosszul hallok, nem látok és nehezen járok. Teljesen igaza volt annak, aki leírta és nem is tiltakoztam ellene - mondotta. De azért egyet elfelejtett, azt, hogy a bal fülemre azért nem hallok, mert a 30 napos Andrássy úti kihallgatásnál balkezesek voltak a kihallgatók.
Bár sokan nem értettünk egyet Tivadar bácsi jó néhány politikai lépésével, stílusával, mégis megrendülten hallgattuk szavait. Azt is, hogy beszéde végén a pártegységre hívta fel a figyelmet és arra, hogy a vezetésben tisztességes, őszinte igaz magyar embereket válasszunk. Ezután megkezdődött az érdemi munka.

Az elnöklő Vörös Vince levezető társelnöknek Nagy Ferenc József Baranya megyei, Balogh György budapesti, és Szeghő István Csongrád megyei küldötteket javasolta megválasztani. Vörös Vince javaslatot tett az eredeti napirend megváltoztatására, mégpedig olyképpen, hogy a mandátumvizsgáló Hardi Péter beszámolója után javasolta az általam előterjesztendő, majd Pálos György beszámolójának meghallgatását. A napirend megváltoztatását a jelenlévők egyhangúan elfogadták. Hardi Péter beszámolójának ugyancsak egyhangú elfogadása után megtartott tájékoztatómban a március 23-a és a nagyválasztmány közötti időszakában végzett tevékenységről adtam számot. Így az Ellenzéki Kerekasztalban való részvételről, a Recski Szövetség gyűlésén való megjelenésünkről és ottani a recskieket támogató felszólalásunkról, a kormányzati megkeresésekről (Közlekedési Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Igazságügy Minisztérium, MÉM). Ezek a minisztériumok az ellenzék előtt beszámoltak munkájukról. Mi hangsúlyoztuk, hogy részvételünk passzív, mert pártunk a múltért semmiféle felelősséget nem vállal.

Szóltam arról, hogy szükségünk van a nyilvánosságra. Ezért ahol lehet a sajtóban meg kell szólalnunk. Örülünk a Kis Újság megjelenésének, de a hetilap és alig fedi le az egész országot. Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség.

Ez után Pálos György a párt élénk külkapcsolatairól számolt be részletesen. Elmondotta, hogy intenzív kapcsolat alakult ki az osztrákokkal, a hazánkban járt NSZK küldöttséggel. Beszámolt a BBC-nek a Kisgazdapártról tartott három adásáról, a finn Centrumpárt küldöttségével való találkozásról, a genfi televíziónak egy kisgazdapárti gyűlésről adott riportjáról, valamint még számos hasonló eseményről. Az előadó szavaiból kitűnt, hogy alig két és fél hónap alatt a pártnak sikerült felkeltenie a külföldi tömegkommunikáció érdeklődését.

A kétnapos ülésen nagyon sok felszólalás hangzott el. Ide kívánkozik a teljesség igénye nélkül néhány név. Balázs Zoltán Nagykanizsáról, Balogh György és Marnicz Péter Budapestről, Rajkai Zsolt Miskolcról, Szabó Gyuláné Siófokról, Pádár Miklós, Berencz Géza a budapesti XX-XI. kerületből, Komlós Andor Sopronból, Kovács Sándor, Kiss Zoltán Sándor, Gerendai István, Kávássy Sándor, Zsák Miklós, Himódi Éva, Simó Zoltán, Herczeg Ferenc, Faludi Sándor, Jónás József, Hável Benedek, Gerbovits Jenő, Kalmai Pál, Szomor Ferenc, Kerékgyártó István, Szabó Sándor, Csábrák János, Sámuel Ferenc, Jancsurák Bertalan, Kocsenda Antal, Koroknai Zoltán, Antalics Ferenc, Papp János, Pintér József, a szociáldemokrata Takács Imre.

Torgyán József is felszólalt és arról beszélt, hogy néhányan meg kívánják változtatni a pártalkotmányt, amihez azonban a nagyválasztmány semmiképpen se járuljon hozzá, mert ezzel megkérdőjelezhető lenne a párt jogfolytonossága. Ezt, mint Pártay Tivadar közlését továbbította a jelenlévőkhöz.

Sor került a pártalkotmányról való döntésre. Ez utóbbi kérdésben a jelenlévők döntő többséggel az akkori hatályos pártalkotmányt hagyták továbbra is érvényben.

Ezután következett az egyes tisztségviselők megválasztása.
A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt 1989. június 3.-án és 4-én megtartott nagyválasztmányi ülésén az alábbi személyeket választotta tisztségviselőknek.

elnök - Vörös Vince
alelnök - Balogh György
Nagy Ferenc József
Böröcz István
Iván Géza
főtitkár - Prepeliczay István
főtitkár helyettes - Dragon Pál
Hardi Péter
pártfőügyész - Boross Imre
párfőügyész helyettes - Szeghő István
pártigazgató - Bejczy Sándor
pártigazgató helyettes - Fazekas Gyula

FEGYELMI BIZOTTSÁG
Simó Zoltán
Nagy Csaba
Kovács Béla
Balogh Árpád
Albert László
Szilágyi István
Fábián Károly

A szavazás eredménye úgy alakult, hogy jelen sorok szerzője Boross Imre 188, Torgyán József pedig 113 szavazatot kapott. Főügyész helyettesnek Szeghő Istvánt választották. Balogh György méltánytalannak találta, hogy Torgyán József főügyész helyettes sem lett, ezért azt javasolta a jelenlévőknek, hogy a főügyész helyettesi funkcióra újra szavazzanak, és ha Szeghő István nem kapja meg a 113 szavazatot, akkor Torgyán József legyen a főügyész helyettes. Az újbóli szavazás után Szeghő István 176 szavazatot kapott a főügyész helyettesi funkcióra.

Virágh Ferenc a Kisgazd

Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD