|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - pozsonyi ünnepség
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. március 15. szerda (MTI-tud) - A csehszlovákiai magyarok is megemlékeztek március 15-ről. Pozsonyban szerdán a Csemadok városi bizottsága tartott ünnepi koszorúzást a ligetfalui parkban, Petőfi Sándor szobránál. A megemlékezésen, amelyen többezer ember vett részt, Püspöki Nagy Péter történész mondott ünnepi beszédet. Ebben történelmi visszatekintést adott és kiemelte Pozsony szerepét az 1848-as eseményekben. Foglalkozott a csehszlovákiai magyarság helyzetével is és rámutatott arra a kettős kötődésre, amely hazájához, a szocialista Csehszlovákiához és a magyar anyanemzethez fűzi. Az ünnepségen a csehszlovákiai magyarság kulturális szervezete, a Csemadok központi bizottságának a nevében Sidó Zoltán elnök és Lukács Tibor főtitkár, a Magyar Népköztársaság nevében Tóth József pozsonyi magyar főkonzul koszorúzta meg a Petőfi-szobrot, amely köré ezután, a kegyelet és megemlékezés jeleként, a pozsonyi magyarok több száz kis virágcsokrot helyeztek. A résztvevők meghallgatták a galántai Kodály daloskör ünnepi műsorát és elhangzott Füst Milán ,,Magyarokhoz,, , illetve Petőfi Sándor ,,A XIX. század költőihez,, című verse is.
Pozsonyban egyébként már hétfőn az egyik művelődési otthonban a Csemadok óvárosi szervezete úgynevezett ünnepi akadémiát tartott a március 15-i évforduló alkalmából. Ezen a rendezvényen Gál Sándor szlovákiai magyar író mondott beszédet és a pozsonyi Duna utcai magyar tanítási nyelvű iskola diákjai adtak kulturális műsort. +++
1989. március 15., szerda 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|