|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - Pozsgay - Die Presse
|
Bécs, 1989. március 15. szerda (MTI-tud) - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter március 15. alkalmából interjút adott a Die Presse című tekintélyes bécsi polgári napilapnak, s ezt az újság szerdán közölte.
A Die Presse munkatársa, Peter Martos egyebek között azt kérdezte a politikustól: nem volt-e elsietett az MSZMP-től, hogy március 15-ike közös megünneplését javasolta az új, független politikai szervezeteknek, azt várva, hogy vele tartanak azok, akiket korábban zaklattak március 15-i megmozdulásaikért. Mint Pozsgay Imre elmondta, a párt részéről csupán kivánság volt, hogy ezen a nagy nemzeti ünnepen fejezzenek ki egyfajta nemzeti közösséget. A független szervezetek és alternatív mozgalmak nem vették figyelembe, hogy ez már nem az az MSZMP, amelynek rendszerében korábban március 15. szabad megünneplése körül ellenségeskedések, rendőrségi beavatkozások voltak. Bizonytalanságunkat mutatja: a tavaly májusban végbement fordulat jelentőséget túlértékeltük. A közvélemény azt egy vezetési és rendszer-válság lezárásának, nem pedig valódi politikai fordulatnak tekinti - mondta az államminiszter. Pozsgay Imre a továbbiakban az osztrák újságíró kérdései alapján kifejtette véleményét 1848 és az 1867-es kiegyezés jelentőségéről, egy mai társadalmi kiegyezés szükségességéről, az 1956-os események értékeléséről és az azt követő időszak folytatódó tanulmányozásáról, valamint a magyarországi politikai reform feltételeiről és kilátásairól. +++
1989. március 15., szerda 19:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|