|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel visszhang - Magyarország
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósitója jelenti:
Varsó, 1989. március 15. szerda (MTI-TUD) - Március 15. időtlen idők óta a magyar nemzeti egység, a szabadság, az igazságosság és a függetlenség jelképe, ami a magyar parlament tavaly decemberi döntése nyomán 38 év után ismét hivatalos ünnep, munkaszüneti nap - írja a Trybuna Ludu, a LEMP központi napilapja szerdai számában.
Az MSZMP felhívását idézve a lap aláhúzza: a parlamentnek felelős, az arányos képviseleten alapuló kormány, a sajtó szabadsága nélkül nem létezik demokrácia, elképzelhetetlen Magyarország megújulása, majd emlékeztet arra, hogy a párt törekvése ellenére nem sikerült megállapodni az alternatív szervezetekkel Március 15. közös megünnepléséről. Jerzy Wiatr lengyel szociológus professzor, aki a Lengyel Népköztársaság történelme válságos korszakai vizsgálatára alakitott LEMP-bizottság tagja is volt a 80-as évek elején, a lengyel kormány lapjának, a Rzeczpospolitának nyilatkozva meglepetésének adott hangot amiatt, hogy néhány napos magyarországi látogatása alatt többször is kérdezték Lengyelország esetleges semlegességéről. A professzor szerint Magyarország semlegességének kérdését ma nem csak az ellenzéki körök firtatják Budapesten, de szóba került az MSZMP politikai főiskoláján is, ahol aggódó véleményeket is tapasztalt: vajon Lengyelországban és Magyarországon nem a szocializmus kiárusítása folyik-e. ,,Az a benyomásom - nyilatkozta Wiatr -, hogy Magyarországon erősebbek a visszahúzó politikai erők, mint Lengyelországban, de ennek ellenére meggyőződésem: Magyarországon a lengyelországinál nem kevesbé mély változások zajlanak, a szocialista országok között ebben a két országban jutottak a legmesszebbre a demokrácia és a politikai pluralizmus kiépítésében.,,+++
1989. március 15., szerda 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|