Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 08.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15.

"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról? - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15 éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik, máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás. Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor, amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."

Japán-magyar gazdasági vegyesbizottság - Melega (1.rész)

Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. március 8. szerda (MTI-TUD) - Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Tokióban a japán-magyar kormányközi gazdasági vegyesbizottság kétnapos ülése. A magyar küldöttséget vezető dr. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes elutazása előtt összegezte tapasztalatait az MTI tudósítójának.

A vegyesbizottság hatodik ülésére három és fél év után került
sor újra. Időközben a távol-keleti ország hazánk számára meghatározó
fontosságú partnerré vált pénzügyi és hitelkapcsolatainkban,
ugyanakkor rendkívül dinamikusan fejlődött az elmúlt években a
kereskedelem is a két ország között. Hazánk kivitele a legutóbbi
vegyesbizottsági ülés óta a négyszeresére nőtt, kiegyensúlyozottá
téve a korábban jelentős japán aktívumot mutató forgalmat. Az
együttműködésben azonban nagyon sok a kiaknázatlan, új formákat
magában foglaló lehetőség.

    Éppen ezért - mint a miniszterhelyettes elmondta - a
tárgyalásokon az elsődleges cél az volt, hogy a japán kormányzatot
és néhány vezető vállalatot, illetve pénzügyi szervet
tájékoztassanak a magyar reformfolyamatról. Tapasztalható volt, hogy
a hazai fejleményeket nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik. Úgy
vélik, hogy hazánk helyes utat választ, amikor a gazdaság
hatékonyságának az érdekében a piac elemeire fokozottan kíván
támaszkodni. Értékelik a reformfolyamat gyors ütemét, ugyanakkor a
tárgyalópartnerek mindenhol hangsúlyozták, hogy a stabilitás
szempontja legalább ilyen fontos.

    A küldöttség kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy
megfelelő tájékoztatást adjon a legutóbb megalkotott törvényekről,
mindenekelőtt a külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozó
törvényről, és felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek
ebből a japán ipar számára adódnak. A kedvezően alakuló
gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok ugyanis nem feledtethetik azt a
tényt, hogy Japán részesedése hazánk Nyugatról származó importjából
csak 3 százalék, szemben például az NSZK 30 százalékos piaci
részesedésével. Ez messze nincs arányban a két tőkés ország
gazdasági teljesítőképességével, versenyképességével és üzleti
aktívitásával, de nem magyarázható a földrajzi távolsággal sem. Erre
nyomatékkal hívta fel a miniszterhelyettes tárgyalópartnerei
figyelmét. (folyt.)


1989. március 8., szerda 18:21


Vissza »


További lehetőségek a japán-magyar kapcsolatokban (2.rész)

A japán kormány képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták a
magyar érvelést, amiből kiderült: az NSZK magas részesedése hazánk
importjából nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a német ipar a
század eleje óta meg tudta alapozni a jelenlétét a magyar piacon - a
második világháború előtt gyakran saját tulajdonban levő vállalatok
útján, és a saját maga által kifejlesztett technikát, technológiát
egyúttal el is terjesztette hazánkban. Ezekkel a hagyományokkal
ugyanakkor a japán vállalatok nem rendelkeznek. A mostani törvények
viszont éppen ehhez adják meg a lehetőséget, amennyiben a magyar
piacra nagyobb mértékben be akarnak hatolni a távol-keleti ország
vállalatai, ezeket az együttműködési formákat hasznosítva.

    A tőkebefektetések iránt a tárgyalófelek nagy érdeklődést
tanúsítottak - folytatta a miniszterhelyettes. Ez az érdeklődés
egyelőre az információkérés stádiumban van, éppen ezért ezeket az
információkat a japán vállalatok minél szélesebb köréhez el kell
juttatni, ugyanis az nem elég, ha a kormányzati szervek tárgyalnak
erről. Jó alkalmat nyújt ehhez Japán-Magyar Gazdasági Klub áprilisi
tokiói ülése, és nagyon sok múlik az érdekképviseleti szerveken, a
gazdasági kamarán és magukon a vállalatokon. Ez utóbbiaknak kell
ugyanis a megfelelő javaslatokat sürgősen kidolgozniuk, hogy
felkeltsék a japán vállalatok érdeklődését - hangsúlyozta a
miniszterhelyettes.

    A megbeszélésekre és az információcserére nemcsak a
vegyesbizottság keretében volt lehetőség. Melega Tibort fogadta
Makino Takamori külügyi államtitkár, Kurijama Takakazu
külügyminiszter-helyettes. Ezen kívül találkozott a szocialista
országokkal és a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet összefogó
társaság, a SZOTOBO elnökével, Jahiro Tosikunival, aki egyben a
Keidanren, a japán gyáriparosok szövetségének az alelnöke. Tárgyalt
továbbá a Japán Export-Import Bank vezetőivel, akik kijelentették,
hogy a bank kész támogatni japán vállalatok magyarországi
beruházásait. Ez kedvező hatással lehet a japán működő tőke
beáramlására hazánkba - állapította meg japán partnereivel
összhangban Melega Tibor. (folyt.)


1989. március 8., szerda 18:24


Vissza »


További lehetőségek a japán-magyar kapcsolatokban (3.rész)

Japánnal kereskedelempolitikai kapcsolataink problémamentesek,
jók - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterhelyettes. A magyar
export nem ütközik diszkriminatív természetű akadályokba, sőt, a
legnagyobb kedvezményes elbánáson túlmenően preferenciális vámokat
alkalmaznak a magyar export egy részére. Az erre vonatkozó korábbi
döntésével a japán kormány kifejezésre juttatta azt a szándékát,
hogy erősíti gazdasági kapcsolatait hazánkkal. A 120 millió dolláros
magyar export azonban még nagyon messze van a lehetőségektől,
különösen, ha számításba vesszük, hogy Japán például ma már a világ
legnagyobb fogyasztásicikk-importőre. Ezen a piacon rendkívül
gyorsan változnak az igények és a kereslet az ígényesebb, drágább
termékek irányába tolódott el. A világon azonban sehol nem olyan
nagy úr a fogyasztó, mint Japánban. Ez egyúttal azt jelenti, hogy
rendkívüli minőségi követelménnyel lép fel és szállítási fegyelmet
követel a megrendelő.

    A tudósító kérdésére Melega Tibor azt is elmondta, hogy a
tárgyalások során a Suzuki gépkocsi-együttműködés kérdése nem
vetődött fel. Konkrét beruházásokról sem esett szó, az azonban
említésre került, hogy a Rába gyár korszerűsíteni akarja
motorgyártását, amelynek érdekében egyebek között japán céggel is
tárgyal. Elvi szinten vetődött fel a japán cégek kapcsolódási
lehetősége az 1995-ös világkiállításhoz is, hiszen nincs még döntés
az 1995-ös Bécs-Budapest Expo megrendezéséről. Amennyiben azonban
hazánknak ítélik meg a rendezés jogát és azzal élni is kívánunk, az
számos olyan infrastrukturális beruházást feltételez, amely a japán
cégek érdeklődésére is számot tarthat - fejezte be az MTI
tudósítójának adott nyilatkozatát dr. Melega Tibor kereskedelmi
miniszterhelyettes.+++


1989. március 8., szerda 18:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD