|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15.
"Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
- Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak."
|
|
|
|
|
|
|
Válsághelyzet Tibetben (1.rész)
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. március 7. kedd (MTI-TUD) - A kínai központi kormány a kínai politika gyakorlatában ritka döntést hozott, amikor kedden elrendelte a rendkívüli állapot bevezetését Lhászában, a tibeti autonóm terület fővárosában. Külföldi megfigyelőket azonban a szokatlan lépés nem érte teljesen váratlanul. A Lhászában vasárnap és hétfőn lezajlott tüntetések és véres zavargások ugyanis azt jelezték, hogy olyan új helyzetről van szó, amelyet nem lehet elrendezni kizárólag a hagyományos rendőri módszerekkel. Mi több, a tibeti helyzet ismerői attól tartottak, hogy a zavargások folytatódása esetén szükségessé válhat a fegyveres rendőrség mellett a hadsereg egységeinek bevetése is.
Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az utóbbi másfél évben több egymást követő véres zavargás tört ki Lhászában. Ezeket sikerült leverni, de nem sikerült felszámolni azokat a társadalmi, politikai és vallási okokat, amelyek előidézték és mind gyakoribbá tették az elégedetlenség erőszakos formában való kifejezésre juttatását. A kínai központi kormány egész sor intézkedést tett az elmúlt évtizedekből visszamaradt ellentmondások megszüntetése érdekében. Egyebek között a közelmúltban hajtottak végre jelentős személyi változásokat a tibeti autonóm terület kormányában és a Kínai Kommunista Párt tibeti bizottságában. Hu Csing-tao, a pártbizottság új titkára a központi kormány és a Kínai Kommunista Párt vezetése nevében határozott ígéretet tett a korábbi balos politika maradványainak gyökeres felszámolására, a vallásszabadság biztosítására és a tibeti hagyományok messzemenő tiszteletben tartására. Ezt a politikai vonalat erősítette meg Sigaceban elhangzott utolsó beszédében a Pancsen láma is, akinek korai és váratlan elhalálozásával érzékeny veszteség érte azokat az erőket Tibetben, amelyek következetesen állást foglaltak a nemzeti egység fenntartása és a tibeti problémák békés módszerekkel való rendezése mellett. (folyt.)
1989. március 7., kedd 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Válsághelyzet Tibetben (2.rész)
|
Kínai politikai körökben rámutatnak, hogy a központi kormány és a kommunista párt új és türelmes politikája, bár egyetértéssel és támogatással találkozott mind a tibeti káderek, mind az egyszerű emberek körében, ellenszenvet váltott ki azok között, akik az Indiában élő dalai láma nyomdokait követve a szeparatizmus útjára léptek és el akarják szakítani Tibetet a Kínai Népköztársaságtól. A Tibet ,,függetlenségét,, követelő mozgalom különösen felerősödött az utóbbi hónapokban. A mozgalom képviselői irányt vettek arra, hogy szervezett és nagyméretű tüntetésekkel és egyéb megmozdulásokkal emlékezzenek meg a Lhászában tavaly márciusban lezajlott zavargás évfordulójáról és annak az ellenforradalmi felkelésnek 30. évfordulójáról, amely 1959. március 10-én robbant ki Tibetben. S a kínai kormány, bár tudott az előkészületekről, abban reménykedett, hogy a türelmes és az elnéző politika józanságra készteti a szakadár kisebbséget. Nyílván erre törekedett a kormány azzal is, hogy bejelentette, kész közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni Tibet problémáiról a dalai lámával. A jelek szerint a kínai kormány reményei nem váltak be. A szakadár elemek március 5-én, majd 6-án újabb zavargásokat robbantottak ki Lhászában. Két nap alatt tizenkét ember életét vesztette és több mint száz megsebesült. A Kínai Kommunista Párt tibeti bizottságának és a helyi kormány vezetőinek közös értékelése szerint új helyzet állt elő. Ennek legfőbb jellemzője az, hogy a szeparatistáknak sikerült nagyobb tömegeket megmozgatni és utcára vinni. A zavargások magukon viselték a szervezettséget és ami nagyon lényeges, első ízben használtak fegyvert a biztonsági erőkkel szemben. Mindebből a vezetés azt a logikus következtetést vonta le, hogy tervszerű és összehangolt akcióról van szó, amelyben szorosan együttműködnek a Tibetben és a Tibet határain túl tevékenykedő szeparatista erők. Ennek, a mind veszélyesebbé váló folyamatnak szándékozott gátat szabni a központi kormány, amikor elrendelte a statárium bevezetését. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésével minden valószinűség szerint sikerül megállítani a társadalmi rendet és békét súlyosan veszélyeztető folyamatot. Ahhoz azonban, hogy a korábbi évtizedekben, különösen a ,,kulturális forradalom,, éveiben felhalmozódott társadalmi, vallási és nemzetiségi problémákat megszüntessék és teljes mértékben helyreállítsák a bizalmat a tibetiek és a hanok /kínaiak/ között, hosszú időre és türelmes politikára lesz szükség Tibetben.+++
1989. március 7., kedd 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP zászlóbontóról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kolontai, jónapot. Pesti szleng: pipa vagyok Lángh Juliára, hogy a HALLGATÓK FÓRUMÁBAN kihagyta a cimerrel kapcsolatos telefonüzenetem. Ugy a fórum, mint a Szép Zoltán műsor leghosszabban emigráns/problémájával foglalkozik. Közérdek ez kérem? Természetesen nagyon nehéz és még sokkal nehezebb lesz 12 millió munkanélkülit számontartó Nyugateurópába menedékjogot kapni. A "Ki az idegenkkel!" jelszavu Le Pen párt, Franciaországban és a hasonló mottót hangoztató republikánus párt nyugat-berlini átütő sikere után. Emigránsok, magyarul: bujdosók mellett már semmiféle politikus nem emel szót. A jobbszárnytól a balközépig már nem emel szót. És ami marad, az a szélsőséges baloldal, a kommunisták. Kérem én a Lángh Júliát, a cimerrel kapcsolatban üzenetemet vegye a műsorába, teljes egészében. Közérdek, nem az én kis privát problémám. A téma jó, nagy visszhangra számithat, dobja ki a labdát a pályára. A viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|