Rendszerváltás és az MTI

	A Raoul Wallenberg Egyesület jelentése a miskolci ,,csökkentett komfortú,, telepről - Sajtótájékoztató (1. rész)
1989. február 24., péntek - A Raul Wallenberg Egyesület által kiküldött tényfeltáró bizottság péntekken, az Eötvös Klubban sajtótájékozttáón ismertette a tervezett miskolci ,,csökkentett komfortú,, lakótelep ügyében folytatott vizsgálatának eredményeit. Ladányi János közgazdász-szociológus, a bizottság egyik tagja egyebek között elmondta, hogy Miskolcon hosszabb ideje erős cigányellenes hangulat érezhető. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szociológiai tanszéke tavalyelőtt felmérést készített a miskolci cigányságról. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy a közvéleményben és a sajtóban is kialakított kép nem felel meg a valóságnak: a cigánylakosok száma csupán a fele az egyébként tényként kezelt becsléseknek. A Széchenyi utcában (a város főútvonalán) lakó cigánycsaládok 6 százalékában találtak kifejezetten züllött életmódra utaló jeleket. Viszont a családok 32 százalékát kellett elesettnek, segítségre szorulónak minősíteni, életmódjuk miatt. Az avasi lakótelepen élő cigányok lakásai közül is csak egy százalék volt erősen elhanyagolt. Miskolcon tavaly és az idén egyetlen állami bérlakás sem épült, illetve épül. Közben a történelmi városközpontot - a Széchenyi utca házait is - évtizedeken át elhanyagolták, e területen a legelemibb karbantartási munkákra sem jutott pénz. A tényfeltáró bizottság megállapította, hogy amikor az 1970-es évek elején a Sajó elöntötte a város legnagyobb cigánytelepét, a hajléktalanná váltak egy részét e belvárosi házak hátsóudvari lakásaiba költöztették. A most indított rekonstrukció során ezeket az otthonokat lebontják, és hasonló rekonstrukciót terveznek a diósgyőri vár melletti Blaha Lujza utca műemlék jellegű épületegyüttesében is. A szociológusokból, művelődéskutatókból álló bizottság úgy értékelte, hogy a funkcionálisan inkább Szirmabesenyőhöz, mint Miskolc belső városrészeihez tartozó, a legközelebbi buszmegállótól is egy kilométerre eső terület beépítésének tervei sok szempontból megkérdőjelezhetők. A csatornázott, folyóvizzel is ellátott lakásokat a terv szerint például csak fali kifolyóval és hagyományos udvari árnyékszékkel akarják ,,felszerelni,,. Az itt élő gyerekek iskola, óvóda és bölcsődei elhelyezése több kilométerre fekvő intézményekben oldható csak meg, s a buszmegállóhoz vezető országút mentén nincs és nem is lesz gyalogút. (folyt.köv.) 1989. február 24., péntek 17:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Raoul Wallenberg Egyesület jelentése a miskolci ,,csökkentett komfortú,, cigánytelepről - Sajtótájékoztató (2. rész)
A következményekről a sajtótájékoztatón a bizottság tagjai kifejtették, hogy a telep tervezett megépítésével egy térben tökéletesen elkülönülő városszéli ,,gettó,, jönne létre. Ez az elgondolás is súlyosan sérti a kisebbségi csoportok méltóságát: attól függetlenül, hogy kik kerülnének a telep házaiba, már odaköltözésük pillanatától megbélyegezhetők lennének. A telep felépítése egyszerre cigány és szegény ellenes intézkedés - mondották a szakemberek. A XX. század végén semmi nem indokolhatja, hogy az ország egyik legnagyobb városában zsúfolt, kis alapterületü, alacsony komfortfokozatú lakások tömegét hozzák létre. A bizottság mindezek alapján megalapozottnak tartja a telep építése elleni tiltakozást, s a több miskolci lakos által létrehozott Gettóellenes Bizottság aggodalmait, valamint a tervek végrehajtásának felfüggesztését. A sajtótájékoztatón ismertették a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének közlését is, amely szerint közvéleménykutatást végeztek a miskolci cigánylakosság körében, és ennek alapján nem támogatják a telep megépítését. (MTI) 1989. február 24., péntek 17:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »